Mint Derzsi János az interjúban elmondta, elmegy. De még nem tudja hova. Minden esetre hamarosan a mozikba kerül – kisebb-nagyobb kitérők után – a Drága besúgott barátaim című filmje, Cserhalmi Sára mozijában egy egykori besúgót alakít. Csak miatta érdemes megnézni a filmet, amely vontatott, lassú, unalmas… (A félreértések elkerülése végett ez csak egy info, a szerepeket és a valóságot nem akarnánk keverni.)

 Node. Egy nappal később, kedden az Új Színház közlemény adott ki Derzsi János ügyében.

Derzsi János az Újszínház előző vezetése alatt kisebb karakterszerepeket kapott, és a szerződtetési tárgyaláson örömmel vette az új vezetés megjelenését. Ezt követően egy utazó színházi produkcióval, mely szerte Európában fellépett, tavaszi előadásokat játszott. Örömmel vettük, hogy végre művészetéhez méltó feladathoz jutott, és sikereket ér el. Természetesen úgy, hogy közben az Újszínházban kapta a fizetését. Ez év őszére a művész ismét bejelentette utazási szándékát a produkcióval, mely miatt az első félévben új bemutatóban nem tudtuk alkalmazni. A színház anyagi lehetőségei azonban nem engedik meg, hogy munka nélkül kapjon fizetést, ezért azokra a hónapokra fizetés nélküli szabadságot ajánlottunk, amelyen ő felháborodott.

Sajnos, a mai helyzetben nem tehetjük meg a többi színésszel szemben sem, hogy teljesítmény nélkül fizetünk. Ezt követően Derzsi János közös megegyezéssel távozik a színháztól.

Köszönjük neki azokat az érdemi információkat, amelyeket az előző vezetésről részletesen, aprólékosan közölt velünk, nagy hasznát vettük az első időkben. És kívánunk számára a további művészi pályájához sikert, örömöt.

Pozsgai Zsolt

művészeti vezető

Talán nem meglepő módon a közlemény vége sokaknál kiverte a biztosítékot. „Köszönjük neki azokat az érdemi információkat, amelyeket az előző vezetésről részletesen, aprólékosan közölt velünk, nagy hasznát vettük az első időkben.” Ritka undorítóan hangzik.  A szinház.hu oldalán több ismert színházi, filmes szakember is hozzászólt a nem túl korrekt megjegyzéshez.

Szász János szerint „nem is lehet mit mondani pozsgaira . Egy senki. Utolsó. Régimódi cselszövő. Ne vegyétek komolyan, pzs csak 1 provokatőr. Ha komolyan veszitek, ő maga is komolynak hiszi majd magát. Ne dőljetek be neki.”

Bereczki Csaba: „...huuu...elolvastam, ritka gusztustalan pozsgai.”

Hát így állunk.

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat! És tessék szavazni a Médiafikára a Goldenblog versenyben!

Vagy éppen az, hogy egy kicsit nagyobb médium, intézmény rendszeresen nyomassa, támogassa, igen, például főoldalon való rendszeres megjelenéssel. Kijár ez a jobban sikerült postoknak például az index.hu-n is. Illetve persze rendszeresen kikerülnek ide az oldal kisgyermekei is… Ezzel egészen addig nem is lenne semmilyen baj, amíg mondjuk a holdinghoz „hivatalosan” is tartozó blogok el nem indulnak egy olyan megmérettetésen, mint például a Goldenblog. Mert talán ez egy picit mintha másról szólna. Szólt volna.

Arról, hogy egy egyén, egy kisebb közösség hogyan látja a körülötte zajló világot, esetleg olyan info birtokába jut, ami korábban másutt nem jelent még meg. És ha érdekesen, egyedien, humorosan tudja ezt formába önteni, hát akkor lesz olvasottsága.

Csak a nagyobb médiumok, kulturális vagy akármilyen intézmények, „saját”, gyermekeként kezelt blogjai mindenképpen előnyt élveznek. Csak egy-egy példa olyanok, akiket feltehetően mindeni ismer. Szeressük a comment:com-ot (mégha le is lettünk tiltva a hozzászólás lehetőségéről…), de az talán mégsem túl fair, ha az index egyik népszerű „rovata” (talán inkább rovat ez, mint blog…) szintén indul a versenyben. Miért? Mert ott feltehetően főállásban írják a szakik a postokat. Azért.

Szeressük a Mai Manó blogját is, de egy kicsit itt is kilóg a lóláb. Nagyon fontos, és szép, és jó, amiképpen fotótörténeti jelentőségű műveket, folyamatokat mutatnak be, de az egész blog mögött egy szép, nagy intézmény áll, ami a mezei bloggerekkel szemben hihetetlen előny. Pláne egy Goldenblog-féle versenyben.

Talán az egyenlők egyenlőbbek lennének, ha az „intézményesült” blogok egy külön kategóriában indultak volna. Majd jövőre.

Az árnyékos játszótér fontos szempont volt nekik, mert ahová járni szoktak, ott egy csepp árnyék sem volt. A kicsik viszont megszokták, hogy minden délután játszótérre viszi őket Cecília, Rogán Antal felesége. Ráadásul a nagyobbik fiuk, Dani (3,5) először saját maga mehetett el a pulthoz fagyiért. Az egygombócos eperfagyi kevésnek bizonyult, és szemet vetett édesapja édességére.

– Régen ettem már fagyit, és egy gyümölcsös fagylaltkelyhet rendeltem magamnak – mesélte a Blikknek Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. – Daninak egyből megtetszett, és kiette belőle a gyümölcsöt.

A másik Rogán kisfiú, Áron (8 hónap) csak messziről nézte bátyja nyalakodását, ő még jó ideig nem ehet fagylaltot. A Belváros polgármestere reméli, hogy egy-két év múlva mindenen, így az ő fagylaltján is megosztoznak.

Emlékezetes volt Rogán Antal szereplése a Jóban Rosszban sorozatban, igaz, régen volt. Kellett egy kis pr-cikk már, oké, de valami mélyebb tartalommal is meg lehetett volna talán tölteni.

Így kicsit csöpögős lett.

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat! És tessék szavazni a Médiafikára a Goldenblog versenyben!

„Szerzőt, alkotót ennél nagyobb megtiszteltetés nemigen érhet. (Mármint hogy ilyen környezetben elhangzik szerzeménye.) Magam is így érezném, ha nem úgy történt volna, ahogy. Mert ami történt, az több síkon is - egyszerűen nem tudok megfelelőbb szót - gyalázat! Magát az előadást nem minősíteném... Abba se nagyon mennék bele, hogyan és miért úgy hangszerelték át a dalt - mert kis jóindulattal még ezt is tekinthetjük ízlés kérdésének. Azt viszont már az ízléstelenség kifejezés sem fedi pontosan, amit a dalszöveggel műveltek. Egész sorokat önkényesen kivettek belőle, helyükre beleírtak más, sokszor értelmetlen sorokat. Egyes mondatok értelmét nem pusztán megváltoztatták, hanem az eredeti jelentésüknek éppen az ellenkezőjére fordították.

Szoborgyalázásnak hívjuk, ha valaki bemocskol egy szobrot. Vandalizmusnak, ha valaki megrongál egy festményt. Ilyeneket vagy egy őrült tesz, vagy valakik nagyon is tudatosan így akarnak valamilyen üzenetet közvetíteni.

Arról most nem beszélek, hogy szándékosan és tudatosan páros lábbal taposnak szerzői jogokon - mert ez a dolog jogi része. Hogy az alkotók érdemelnek-e annyi minimális tiszteletet, hogy tudjanak róla, mi történik az alkotásukkal, az erkölcsi-emberi kérdés - illetve tisztességes helyeken nem is kérdés.

De maga az alkotás - legyen az bármi - az szent. Azt tessék békén hagyni úgy, ahogy az van, ahogy az alkotók megfestették, megformázták, megírták!

Még egyszer mondom, bárki is tette, gyalázat, ami történt. És a leghatározottabban, a lehető leghangosabban, a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt tiltakozom ellene!”

Hogy miért kellett átírni? És kinek a megrendelésére? És hogy ez talán már tényleg csak jogi kategória? Vagy kicsit több? A mű itt megtekinthető, a 32. perctől élvezhető. (Valami miatt nekünk nem sikerült beágyazni.) Tóth Gabi és Gáspár Laci előadásában.

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat! És tessék szavazni a Médiafikára a Goldenblog versenyben!

„Nem, húszéves koromig énekeltem az Opera gyerekkórusában. Nem vagyok profi, de nem is operaáriákkal fogok fellépni. Négy számot adok elő Ökrös Ottó zongorista kíséretében. Sok időm eddig nem volt próbálni, de még van egy hetem felkészülni. Csak egy laikus énekes vagyok, aki más arcát mutatja meg a közönségnek” – nyilatkozta a lapnak.

Más riporter, műsorvezető is kipróbálhatná ezt a szerepkört. Ön kit látna szívesen a színpadon Tankcsapdát vagy operaáriát hörögve a mikrofonba? D. Tóth Krisztát? Szellő Istvánt? Azurák Csabát? Esetleg Fábry Sándort? És mit énekeljenek?

Ez lenne a 168 óra Facebook kérdése. Persze nyilván ironikusnak szánták. Hiszen kommentben ezt már magyarázzák is… Csak talán az iróniának is vannak határai. Vagy nem?

Megy a zsidózás, cigányozás, biboldózás, hogy milyen szinten, azt mindenki döntse el maga. Természetesen semmilyen szinten nem lehetne ezt megengedni, ebben nincs határ. De a történetet meg is lehet fordítani: magyar-gyalázás se legyen… De most nem is ez a lényeg. Egy ilyen helyzetben, amikor szinte naponta szólnak a hírek rasszista megnyilvánulásokról, publicisztikák a faji alapon való beszólásokról, akkor szükség van ilyen, a 168 óra által feltett, enyhén provokatív kérdésre? Egy edző kapcsán?

„Ti mit gondoltok?”

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat! És tessék szavazni a Médiafikára a Goldenblog versenyben!

Fotó: 168 óra/Facebook

Mint a Transparency illetékesétől megtudtuk, az országgyűlési képviselőket e-mailben hívták meg, azért szép nagy, díszes meghívót, Nokiás dobozzal nem kaptak. „A filmbemutatótól azt várjuk, hogy minél több képviselő, sajtómunkatárs és a filmes szakma képviselője vegyen részt rajta, hogy ezzel az eseménnyel is felhívjuk a figyelmet a korrupció elleni harc fontosságára. A fikciós francia film közvetlenül nem kapcsolódik a hazai helyzethez, csak annyiban, hogy Magyarországon is súlyos probléma a korrupció. A 2011-es Nemzeti Integritás Tanulmányunk szerint a korrupció által legsúlyosabban érintett szektorok a politikai pártok és az üzleti szféra.” A Transparency a film forgalmazásában egyébként nem működik közre, anyagilag sem támogatták a promóciót, csupán a film bemutatója közös.

Korábban azt vízionáltuk: „Már előre látjuk, hogy kezdenek el izzadni szép kis csóró öltönyeikben a három Cézar-díjjal is kitűntetett mozi láttán a különböző frakciók tagjai, majd együtt, cigizés közben jól megbeszélik, hogyan is tovább.”

Tehát 386 képviselőből 9-en jeleztek vissza. De a legizgalmasabb még hátravan. Kik ők? A parlamenti pártok közül csupán az MSZP-ből jelentkeztek az ingyen vetítésre, köztük a pártelnök, Mesterházy Attila úr is. (Mint megtudtuk, a Puch Lászlót a közelmúltban váltó MSZP-s  pártpénztárnok, Velez Árpád is érkezik a vetítésre, igaz, őt, mivel nem képviselő nem hívta meg a Transparency International…).

Ottan lesz tudomásunk szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium antikorrupciós szakértője, Papp Róbert is, aki előre jelezte, hogy szeretne fizetni a belépőjegyért. És ügyködik majd a Lurdyban jó sok jobbos, balos lap újságírója. Már alig várjuk a független tudósításokat.

Arra is a kíváncsiak voltunk, hogy a vetítésen túl, milyen „kedvességgel” készülnek a szervezők drága politikusainknak. Semmilyennel.

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat! És tessék szavazni a Médiafikára a Goldenblog versenyben!

A fontos részekről az MTI számolt be, természetesen objektívan. De tudjuk, miképpen ma a Népszabadság is idézi Belénessy Csaba korábbi intelmét: „Egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz”.

Még azt is megtudhattuk a tudósításból, hogy: „fegyelmezett katonákkal lehet jó eredményt elérni”.

Milyen elképzelésünk szerint egy fegyelmezett katona? A parancsot végrehajtja minden körülmények között, felettese utasítását nem vonja kétségbe, bólint, és tüzel. Ha esetleg társai közt kétkedőket fedez fel, szól, kiiktatja. Nem gondolkodik, megy előre, és buzgón hisz. A hite sosem hagyja el. Csak azt, és olyat tesz, ami a parancshoz illő. Legyen az katona, hivatalnok, politikus, kisbolti alkalmazott, taxisofőr, kismama vagy éppen objektív újságíró. A lényeg, ne gondolkodj, ne láss, ne hallj, és ha lehet, ne beszélj.

Ez egy hír, egy tudósítás. Mármint a fenti, az MTI-től. „Objektív”. A másik oldalról is hamarosan biztosan megjelennek az írások. „Objektívek”. Csak más előjellel.

A független újságírás régen halott, de van, aki élvezi.

Kárász, nem igen értette, mi is történik itt. Illetve értette és alázott is, nem mintha szerencsétlen valósághős ne érdemelte volna meg. Cristofel megmondja a frankót, ő legalább is úgy véli, és „tovább csinálja munkásságát”. Jön nemsokára zenéje. Milyen stílusban? „Paradicsom, paprika, rap, dance, minden, ami kell. ”Második száma szerinte tarolni fog. Kemény csávó.

Kárász kezd lassan kikészülni, nem is igen hisz a szemének. Alázza is szerencsétlent. És még ha igaza is van, egy műsorvezetőnek ezt talán már nem lehetne megtennie. Szóljon be, tegye helyre a csávót, és vágás. Keverjék le, és szevasz. De a műsor rendezője, a műsorvezetők nem ezt csinálták. Még kicsit alázták a csávót, engedték, hogy még nagyobb hülyét csináljon magából.

A nézettséghez pedig ez is kell. 

Más. Nyerhet egy olyan blog, amit alig olvasnak? Hiszen látogatottságától függetlenül lehet még szép, érdekes, fontos, esetleg valami olyan maradandó értéket képviselő – ha egyáltalán van ilyen a blogsztatoszférában –, amelyről esetleg csak jóval később derül ki, hogy ez tényleg király. Maradandó. Van Gogh napjainkban nem a fülét, inkább egerét vágta volna le, vagy okostelefonját nyisszantotta volna ketté.

És ha már látogatottság… Igencsak nagyban függ ez attól, hogy esetleg milyen fórumokon ajánlják mások, lapok, híroldalak, akármik az adott blogot. Csak egy példa, hiszen ezt ismerjük valamelyest jobban (na jó, meg néha a mandiner.hu-t, olykor a fórumok, Facebook jótékony hatását). Az index.hu blogketrecébe kikerülő blogok (legalábbis, a legfelsőbb szinteken, legfelső részben, amelyre a legtöbben kattintanak…), többnyire politikailag erősen átitatottak. Persze akadnak kivételek. És – talán nem árulunk el nagy titkot – nem jobbos, konzervatív cuccok ezek. Ha egy blog kikerül ide – nyilván témától függően, akár órákra, egy hosszú hétvégére – ezres, tíz-húszezres látogatottságot eredményez, kommentek tucatjaival, százaival.

Szóval, mi számít? A kérdés költői is talán, de a válasz szeptember közepén meglesz. Persze ezt a sok okosságot, igen, csak azért írtuk le, mert mi is neveztünk. Nyaltunk egyet jobbra, kacsintottunk egyet balra.

Na, de most tényleg, mi számít egy blognál? Mitől függ, hogy melyiket olvassa? Mi a legfontosabb? Stílus? Politikai beállítottság? Korrektség? Humor? Érdekes témafelvetés? Szavazni itt lehet, a szavazók közt semmit sem sorsolunk ki.

Fotó: goldenblog.hu

A szüleik büszkék lehettek kicsi fiacskáikra, hiszen Ridley Scott és Tony Scott vastag betűvel íratta be magát a filmtörténelemkönyvbe. Ridley Scott három Oscar-jelölést, míg Tony egy Emmy-díjat tudhat(ott) magáénak, de ami talán fontosabb, mára már klasszikussá, kultikussá váló filmek rendezői lettek. A legtöbbször kifakult piros baseballsapkát hordó Tony Scott, akinek a nevéhez fűződik például a Top Gun, Az utolsó cserkész, a Tiszta románc vagy A rajongó pályája során a legnagyobb hollywoodi sztárokkal dolgozott együtt.

Tony Scott az 1965-ös, Ridley Scott rendezte A fiú és a kerékpár c. filmben

Magyarországon forgatta több mint tíz évvel ezelőtt készült Kémjátszma egyes jeleneteit, rendezőben Magyarország, illetve elsősorban a csinos magyar lányok mély nyomott hagytak. De még inkább Jancsó Miklós, akiről azt mondta, hogy tőle tanult filmezni. 2008-ban kezdte el forgatni az 1974-es Hajsza a föld alatt című film remake-jét, amelyben a Déja Vu és a Tűzben edzett férfi után újra Denzel Washingtonnal dolgozott Tony Scott. 2010-ben még egy filmet – az utolsót – rendezte, a Száguldó bomba főszerepét szintén Washington alakította Chris Pine és Rosario Dawson mellett.

Három hónappal ezelőtt úgy döntöttünk, hogy a magánéletünk közös útjai szétválnak. Mindketten úgy gondoljuk, hogy tartozunk annyival a minket szerető, és támogató közönségnek, akik életünk boldog pillanatainak is tanúi voltak, hogy ezen tényről is tájékoztatjuk őket.

A döntésünket teljes egyetértésben hoztuk, kapcsolatunk továbbra is egymás tiszteletén, és megértésén alapul, gyermekeinkről közösen gondoskodunk.

Mindennek okán kérjük, tartsák tiszteletben azon döntésünket, hogy a továbbiakban a szétválás részleteiről a saját és családunk magánéletének védelmében nem kívánunk nyilatkozni.

Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán

 Biztos, ami biztos, mellékeltek egy jogi nyilatkozatot is:

Alulírott Dr. Mester Csaba, mint Szinetár Dóra, és Bereczki Zoltán jogi képviselője nyomatékosan felhívom a média tisztelt képviselőinek figyelmét arra, hogy tartsák tiszeletben (sic!) ügyfeleim személyiségi jogait, így a fentebb közölt tényeken túlmenően magánéletük kapcsán valótlan tartalmú, avagy sértő híradásokat ne tegyenek közzé.

Amennyiben ennek ellenére akár ügyfeleim jó hírnevét, emberi méltóságát, vagy magánszféráját sértő közlemény kerülne megjelentetésre, úgy ügyfeleim készek arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi törvényes – polgári jogi, de szükség esetén bűntetőjogi (sic!) – eszközzel megvédelmezzék jogaikat.

Dr. Mester Csaba

Bemutatók, sikerek, csillagpor és rivaldafény. Story-gálák és partyk, villogó vakuk. Eddig mindenkinek jó volt, kellett a hírverés. Boldog volt az olvasó, a főszerkesztő, a sztár. Ki is használták, ahogyan kell. Ki egy újabb könnycseppet morzsolt el a szemében a reggeli tömött 4-es metrón, ki több lapot adott el, kinek több Cd-je fogyott. Most meg megy a fenyegetőzés. Eddig ők maguk is kiteregették „magánszférájukat”, most meg köszönik, nem kérnek belőle. Persze senki nem szereti, ha csalódásairól, kudarcairól írnak, pláne annyi „rózsaszín” hónap, év után. De.

De aki a bulvárra épít, hát az – jaj, nem merünk sértőt írni, mert Dr. Mester Csaba figyel… –, előbb-utóbb találkozhat a bulvár másik oldalával is. Nem álságos ez egy kicsit? Csak egy nagyon picit? Mi számítunk a véleményére, szavazni itt lehet.

Fotó: hirado.hu

 A Marslakók már elvérzett – igaz, csak azután, hogy egy külső stúdióból potom néhány tíz (de inkább több) millióért egy másikba költöztették, és aztán leállították a projectet … –, és mivel a Hacktion is az elvártak alatt teljesített (250 ezer néző, ami azért több mint a Marslakók csúcsa: 5000 alatt), jöttek a megszorító intézkedések. Fonyó Gergely rendező a Blikknek elmondta: „Humorosabb lesz a Hacktion, mint eddig volt, és olyan történetek lesznek benne, amelyek sokkal szélesebb nézőközönséget érdekelnek. Az egész a mai magyar valóságban játszódik, nem pedig egy elvont közegben. Minden egyes rész egy külön eseményt mutat majd be, csak a szereplők kapcsolata lesz epizódonként átívelő. Anger Zsolt, Klem Viktor és Erdélyi Tímea új főszereplők lesznek”. Hujbernek meg állítólag jól jött, hogy eltűnik a sorozatból. Kisfiával lesz, fut, meg biciklizik.

Érdeklődve várjuk az újratöltött Hacktiont: a magyar valósággal átitatott új szériát (megszorítások, Nemisozora, politika, zsíros kenyér, fröccs), esetleg felbukkanhatnának benne televíziós technikai munkatársak, és a megújulás, a közösségi média építése jegyében az utca népe, Mari néni a cekkerrel, romkocsmákban merengő diplomások, Gyula a talponállóból.

Az Államérdekből című mozit a Parlux filmforgalmazó Transparency Internationallel közösen mutatja be Magyarországon, augusztus 23-ától kerül a nagyközönség elé. De előtte ugrik a majom a vízbe, illetve a magyar politikus a légkondis multiplex kényelmes székébe (az ingyen) pattogatott kukoricával. Ugyanis a film témája a politikai korrupció – teljesen ismeretlen szóösszetétel hazánkban –, így a Transparency International Magyarország úgy véli, "fontos volna, ha minden országgyűlési képviselő megtekintené és a tanulságot levonva okulna a filmből. A korrupcióellenes civil szervezet emiatt minden országgyűlési képviselőnek eljuttatott egy meghívót a film ünnepélyes vetítésére."

Már előre látjuk, hogy kezdenek el izzadni szép kis csóró öltönyeikben a három Cézar-díjjal is kitűntetett mozi láttán a különböző frakciók tagjai, majd együtt, cigizés közben jól megbeszélik, hogyan is tovább.

Az nem veti fel egyébként a korrupció gyanúját, hogy ingyenmoziznak a képviselők? És aztán mi lesz, ha az ingyenjegyért cserébe különböző szolgáltatásokat, lehetőségeket kínálnak fel a Transparency Internationalnek? Esetleg lehet, hogy magukba néznek, sírva hagyják el a mozitermet és egyből a rendőrségre szaladnak. Izgalmas este lesz.

Évek óta megy ottan a rockandroll, de még inkább a pszichedelikus, elszállós, elektronikus drumandbass és egyebek. Némi anyaggal fűszerezve.

Ne mondja senki, hogy csak most esett le valakiknek, hogy ott biztosan „füveznek” a fiatalok. Még aki sosem volt ott, de azért olykor eljárt ide-oda bulizni, hallhatott a (nem is) ozorai fesztiválról. Olyanokat, például, hogy általában mire esetleg a rendőrség a fesztivál közelébe, területére ért, a pultosok, tulajok a kasszából (?), fiókból söpörték a pénzt zsákokba, a drogokat meg elásták. Meg hogy bármit meg lehet venni. Szállt a lufi, jött az infó, tűnt el a drog.

Ne mondja senki, hogy eddig nem tudtak arról, hogy mi zajlik ott. Ha már a világhálón is lehetett olvasni, hogy ez a hely, hű de biztonságos…Valami bűzlik (nem is) Ozorán – illetve száll a levegőben, tűnik el az orrokban, erekben. Valakiket le kellett söpörni? Valamit ott nagyon át kellett alakítani? A szervezők nem pengettek eleget? A korábbi maffia-letartóztatások rajzolták át itt is a dolgokat? Hírek, infók vannak, de ezen kérdésekre nagyon válasz nincs.

Tényleg csak a rendőri rendrakásról szólt ez?

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni Facebook oldalunkat. (A Like box mostan eltűnt innen.)

Fotó: ozorafestival.eu

Szóval van egy info, hír. Tálalja a bulvárlap, hogy igen, igaz, ez és ez van, ez és ez lesz. Az érintett ugyan nem erősíti meg a hírt, de sebaj. Majd megerősíti az érintett másik fél. Azaz ez esetben a TV2. De nem. Hogy miről is van szó?

Nem sokáig kell már munkanélküliként lábat lógatnia otthon Bochkor Gábornak (48)! A Blikk úgy tudja, a parkolópályára került rádiós a TV2 képernyőjére tér vissza, méghozzá a Mokka műsorvezetőjeként. 

(…) Bochkort ismerősként köszöntik a TV2-nél, hiszen alig néhány hónappal ezelőtt ért véget a Megasztár, ahol a zsűriben foglalt helyet. A rádiós kedvese, Várkonyi Andrea is a csatornánál dolgozik, bár ez nem jelenti azt, hogy a közös munkahelynek köszönhetően többet találkoznak majd. Andrea este látható a képernyőn, hiszen a Tények műsorvezetője, Gábor pedig a reggeli órákat töltené a csatorna zuglói székházában. Természetesen szerettük volna megkérdezni erről Bochkor Gábort is, de nem tudtuk elérni, a telefonját kikapcsolta.

A Mokka műsorvezetői nagyon erős csapatot alkotnak, nincs rá okunk, ezért nem is tervezzük, hogy változtassunk a jelenlegi felálláson. Ugyanakkor minden bizonnyal érdekes lenne, ha az egyik legnépszerűbb és legprofibb rádiósnak tartott Bochkor Gábor reggeli televíziós műsorban is köszönthetné a közönséget, így nem kizárható, hogy a jövőben napirendre kerül – reagált megkeresésünkre Koltay Tamás, a TV2 szóvivője.

Felvetődik ezen Facebook-os álláshirdetés alapján bennünk néhány kérdés. Miért kell, hogy fiatal legyen? (Az idősek már elbutulnak?) Ráadásul ez az első kitétel. Jó lenne, ha otthonról dolgozna, persze, akkor valószínűleg számlás meló, azaz nem kell bejelenteni, alkalmazni, fizetni utána a járulékokat. Miért is? No és, ha otthoni meló, tehát a kutya nem akarja látni a “nagy munkabírású, tájékozott, széles látókörű, jó humorú, művelt munkatársakat” (nehogy biztosítani kelljen neki egy-egy íróasztalt, esetleg számítógépet), akkor mi a görcsnek kell fényképes (esetleg félmeztelen? fürdőruhás?) önéletrajz?

A producer úr/hölgy fénykép alapján dönt a jó humorról, műveltségről? Mellbőség nem kell? Esetleg egy közeli fotó a kockahasról?

Még a nagy arculatváltás előtt kérték fel az MTVA-s guruk a drága dolgozókat, hogy minél többen vegyenek részt az arculatváltáshoz kapcsolódó fotózáson, amely fotók más céges eszközökhöz is esetleg használhatók lesznek.

"Évtizedek óta dolgozom a közmédiában, de eddig mégsem tettek képernyőre. De most! köszönöm." (Iggy Pop)

Szóval sok ismeretlen, „átlagos” arc is fel-felbukkan az image spotok közt, pláne így az olimpia alatt. Igazából az üzenete, mint drága, művelt barátunk mondaná, „nem jön igazán át”. Egy-egy fekete-fehér fotó villan fel, egy keresztnévvel. Csak sejteni tudjuk, hogy ők valószínűleg a közmédia, az MTVA dolgozói, és feltehetőleg az akarna így lenni az üzenet, hogy ők, sokan együtt értünk, érted (érted?) készítik a jobbnál jobb műsorokat, a Marslakókat már szerencsére nem.

Talán szerencsésebb lett volna – ha már feltétlenül erőltetni kell ezt a nagy, együtt, közösen kamu-imidzst –, ha teljes névvel, és beosztással szerepelnek ottan az illetők, legalább tudjuk, hogy Feri, azt most a vágószobában ügyködik, vagy Józsi éppen takarít vagy az új, induló sorozat jól megfizetett kreatív producere.

(UPDATE: de persze lehet, hogy nem tévés dolgozók a felbukkanó arcok, hanem - mint egy-két kommentben utalnak is rá drága olvasóink - az utca emberei. Ez esetben még kevésbé sejtjük, mi is az üzenet...)

Az említett nézői levelek egy részében is felbukkan, hogy mik is, kik is ezek az arcok.

"...nekem csak 1 nem tetszik hogy a reklámok meg az ajánlók előtti képek amiken emberek vannak azok nem tetszenek. Jobb lenne azok helyett valami természeti kép vagy valami magyar vár, nevezetesség...)

"...Az m1-en nem értettem, hogy mit jelentenek azok a fekete arcok, de most már értem. Lehet ez egy nagyon jó kampány is, mivel a sportosabb fiatal arcokat egy Forma-1 közvetítésre teszik be, ahol ottragad, majd később is odakapcsol, hogy hátha megint ott lesz, és egy-két adáson belül jól odaszoktatják a nézőt. Eredeti ötlet, de csak bizonyos embereknek szól. Ha közösségi média szeretnének lenni, akkor először válaszolgatni kellene a FB-os bejegyzésekre. Szerintem ebből a fényképes arculatból vissza kellene venni egy kicsit az m1-en és a Duna World-ön is..."

"...Csupán egyet szeretnék megkérdezni mi a fene logika van,vagy jelentősége a civil portrék /némelyik kivánni valót hagy magaután/ megjelenésének? Mi az üzenet értéke?Mindenki elküldhet magárol egy képet?? Szoval érthetetlen /nekem igy 7o felett pláne/,hogy mi a csizio benne. Boldog lennék ha egy mondattal válaszolna bárki, hogy a kedves szomszédoknak is eltudnám mondani, hogy ennek mi a jelentősége...."

Szóval mi a csízió benne? Ja, és van egy kislány is az arcok közt. Ő mit csinál vajon a közmédiában? A kedves szomszédoknak mi is szívesen elmondanánk, ha pontosan tudnánk.

Tehát: Új arcok a köztévében... Mi az üzenet? Átjön? Igen vagy nem? Szavazni itt lehet. Mi sokat adunk a véleményére!

"Úgy nézünk mi ki, mint akik bárkit is hergelnénk?"

Már látjuk is, hogy a már kissé befröccsözött – persze minőségi borból – zakós harmincasok vigyázzba állnak Ákos kedd esti koncertjén, a Placebo performance alatt elmosódik egy kicsit a fekete szemfesték az önuralom miatti könnycseppek közepette, a Tankcsapda alatt tényleg mindenki komolyan gondolja: „ülj le mellém”, vagy éppen a The Killers alatt a megvadult rajongók csak tátott szájjal állnak és bámulnak. És persze az előadók nem ugráltatnak, nem hergelnek, nem buzdítanak.

Aki ne tudná, részben a wikipédiából lopva:

Wall of death = a tömeg két részre válik, és egymásnak rohan. Ez általában durva tömeges pogózással végződik

Circle pit = Körbe futkorászás „HP Dance” azaz: „HARDPogo tánc”. Ez a pogozásnak egy olyan változata amikor acélbetétes lábbelivel rugdosó mozdulatokat tesznek, és egymást direkt lábon, illetve társaságtól függően, hasi tájékon rúgják.

Crowd Surfing = a tömeg tetején, a fejek felett a kezek tengerében úszik, szörföl a koncertező.

Kell ezen óvatosság? Vagy túlparázzák a szervezők? Végül is akár otthonról is lehet nézni. De pogózni azért jobb. Bárhogy is hívják külföldiül.

Az RTL Klub augusztus 6-án hétfőn tölti le azt a 720 perces felfüggesztést, amit a Médiahatóság még a Mónika-show című műsorért ítélt meg a csatornának.

A büntetést ezen a napon 12:00 és 24:00 között hajtja végre az RTL Klub, így augusztus 6-án, dél és éjfél között elmarad minden műsor – többet között a délutáni sorozatok, a Híradó, a Fókusz, a Bújj, bújj szőke című film és a CSI: Helyszínelők.

Mindeközben a Film+ és a Cool erős filmkínálattal várja az átkapcsolókat.  

A Film+-on a Luc Besson filmek szerelmesei láthatják a rendező, producer, forgatókönyvíró nagy akciófilmjeit; 19:00-től Bruce Willis és Milla Jovovich főszereplésével az Ötödik elemet, majd Jason Statham főszereplésével A szállító című amerikai akciófilmet.

A Cool-on az este a krimisorozatoké. 19:25-től Gyilkos elmék, 20:20-tól Castle, a híres krimiíró segít felderíteni a gyilkosságokat, majd 21:15-től Con Air – A fegyencjárat akciódús jeleneteit izgulhatjuk végig.

Az RTL Klub műsora augusztus 6-án éjfélkor folytatódik.

Az mondjuk egy kicsit, de inkább nagyon röhej, hogy egy 2009-es, azaz három (3) évvel ezelőtti műsorért kiszabott büntit most hajt végre az RTL. Persze nyilván ők húzták, ameddig lehet, így leginkább talán azon kellene elgondolkodni, hogy a jogszabály megfelelően lett e megalkotva. Három éve pedofíloztak, trágárkodtak, erőszakoskodtak, és csak most van következménye.

Egy kicsit hosszú időnek tűnik.