Áprilisban ugyebár Vitézy Dávid örvendezett. „A BKK örömmel vett részt a Bruce Willis főszereplésével készülő, „A Good Day to Die Hard” című film forgatásának előkészületeiben, hiszen a Fővárosi Önkormányzat és a BKK is fontosnak tartja és örömmel látja, hogy Budapest egyre több nagyszabású produkciónak szolgál helyszínként.”

"Nézd anya, itt vagyok, ez meg itt a Bruce Lee, izé, Willis."

Emlékeztes volt Tarlós István főpolgármester úr pózolása egyik kedvenc színészünk mellett, és még ha szeretjük is Bruce Willist, és pláne, ha politikusok lennénk, azért ekkora hülyét nem csinálnánk magunkból. Meg is kapta a főpolgármester úr innen-onnan a rosszpontokat, de a kép azért lehet, hogy otthonában, egyik folyosója falát ékesíti már. „Nézd anya, itt vagyok, ez meg itt a Bruce Lee, izé, Willis.”

Nemrég a Munkáspárt is rápörgött már Bruce Willisre, itten írtunk róla.  Willisből elege lett a Munkáspártnak is. Thürmer Gyula kiborult, most aztán eljött a változtatás ideje, hiszen forgatásokkal hülyítik a magyarokat, folyik a kulturális gyarmatosítás, egy darabkát is elveszíthetünk nemzeti önbecsülésünkből.

"Ha még egy politikus az utamba áll..."

Mostan pedig előjött a Willis-kártyával a Jobbik is, de legalább vicces címet – Drágán add a bérleted! – találtak közleményüknek. "Vasárnap kora délutántól késő estig lezárni olyan utakat és egy teljes hidat, amit rendszerint ilyenkor használnak a legtöbben a Balatonról érkező fővárosi lakosok, az a hozzáértés legcsekélyebb jelenlétéről tanúskodik" - olvasható a közleményben. A fővárosi Jobbik kíváncsi arra, hogy a filmforgatás miatt káoszt okozó lezárások mennyi bevételt hoztak a fővárosnak, ezért tételes kimutatást fog kérni a városvezetéstől erre vonatkozóan. Hajrá. Egyébként itt van egy kis számolgatás.

Kíváncsian várjuk, ki lesz a következő politikus, aki willisezik egyet. Olyan régen csinálta bárki is. De ki csinálta eddig magából a legnagyobb hülyét?

Fotó: budapest.hu, Looper

Az mmonline.hu írja, a múlt héten a „18-49 éves nézőknél az egy műsorra jutó átlagnézettség 24 ezret tett ki, 2,8 százalékos közönségarány mellett. A teljes népességen belül az átlagos nézőszám 121 ezer volt, ennél a célcsoportnál 4,5 százalékos közönségaránnyal zárta a hetet a természetfilm-sorozat.” Ahogyan írják: „a fiatalabbakat teljesen hidegen hagyta, de a teljes lakosság körében sem szerepelt jól a köztévé saját gyártású sorozata.” Van ez így. Az mmonline egyenesen bukásról beszél.

Mint korábban közzé tettük, a sorozatra – illetve egy Lengyelországról szóló tévés munkára – Bayer Zsolt 35 milliót kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól. Mint azt tavaly májusban az index.hu megírta: „A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatásával forgatja újra Rockenbauer Pál legendás ismeretterjesztő sorozatát, a Másfélmillió lépés Magyarországont Bayer Zsolt, az Echo Tv műsorvezetője és a Magyar Hírlap publicistája. A szakma furcsállja a 35 millió forintos támogatást, mivel az NKA elhalasztotta a költségvetési zárolások miatt az ismeretterjesztő filmekre kiírt pályázatokat.” A cikkből kiderül, sokak szerint kevés ez a pénz egy igényes sorozatra, mások szerint Fideszesként könnyű volt pénzhez jutni.

Ember a Holdon – Az Apollo 11 küldetése című, korabeli tévéfelvételek felhasználásával készült doksi avat be a kulisszatitkokba, az mondjuk nem értjük, hogy miért éppen július 18-án este adja az m1. Akkor már miért nem 16-án, az expedíció indulásának a napján? Vagy miért nem 20-án, amikor a Holdra léptek? De egyébként mindegy teljesen.

Lesz egy angol tévéfilm is, a Holdrakéta – Az Apollo 11 repülése. Az meg július 21-én.

Fotó: mtv

"Hatvan lettem, de még így is mindenki szeret, és széttép a média!"

„Ez a film egy hatalmas móka! Tele van vérrel, tele van poénnal, senki és semmi nem volt szent a forgatás alatt. Ha beülsz rá, ígérem, hogy a legőrültebb, legviccesebb és legkegyetlenebb horror-élményben lesz részed. A Piranha 3DD után a Cápa ovis mulatságnak tűnik majd” – nyilatkozta az életmentő híresség szerepében feltűnő Hasselhoff a moziról. Hát, a film elég nagy – kritikai biztosan - bukás lett, de legalább néhány dollárral gazdagította David urat. És ez sem egy utolsó szempont, leginkább neki.

David Michael Hasselhoff 1952. július 17-én döntött úgy, ideje meglesni a napvilágot. Állítólag nagyon kis szégyenlős fiúcska volt Dávidka, magas volt és vékony, de amikor a színpadra lépett, elemében érezte magát. Habár a család sokat utazott, néha a Broadway útba esett, így megtalálták a musicalek is. Majd az első tévés melók is, például az 1973-ban rajtoló Nyughatatlan fiatalok, 1980-ban tűnt itt fel, majd röpke húsz év után néhány újabb epizód erejéig láthatták drága rajongói. A giga klasszikus, a Knight Rider 1982-ben indult, a Baywatch pedig 1989-től hódította meg a nagyvilágot. A nyolcvanas években énekesi karrierje is szépen felívelt. 1989-ben a berlini fal leomlását követően jött ki Looking for Freedom című albuma, amelyet – mint a Wiki írja – „Németországban már-már himnuszként játszottak és az album arany és tripla platina lett. Három hónapig a toplisták élén sikerült maradnia.”

Jó érzés, ez is, bizony

A filmtörténetet azért nem rengette meg, de volt Rettegés a London hídnál, akadt Véres leszámolás, jött Lavina, készültek Végzetes fotók, érkezett Egy igaz szerelem, ölébe pottyant a Távkapcs, nyuszi képében ugott felé Hopp, illetve hát nemrég néhány Piranha közelében tűnt fel.

De most sem ül a babérjain, és így hatvan körül némi önkritikája is kialakult. Ugyanis készül a Baywatch filmváltozata, amelyben az alkotók állítólag egykori szerepét is felkínálták neki, de ő inkább önmagát formálja majd meg. És hogy mit tervez 60. születésnapjára? Igazi bulvárhősként tudja, mit kell ilyenkor mondani. Egész nap ágyban lesz 32 éves barátnőjével, Hayley Roberts-szel.

És hatvanszor. Legalábbis reméli. Mi meg azt reméljük, hogy jobban sikerül majd ez a buli, mint a pár évvel korábbi.

De a legfontosabb kérdés még hátravan. Michael Knight vagy Mitch Buchannon? Azaz Knight Rider vagy Baywatch? Szavazni itt lehet, a szavazók közt semmit sem sorsolunk ki.

Fotó: Forum Hungary

Chewbacca nagy barátja, a tudós-kalandor Indiana Jones, a szökevény, igazságkereső orvos, az érző szárnyas fejvadász – csak néhány legendás szerep egy legendás színész irigylésre méltó filmográfiájából. Magazinok, lelkes nézők, zsűrik által összeállított filmes listák szinte állandó szereplője, ráadásul előkelő helyen. Mégis meglepő, hogy csupán egy Oscar-jelölést (A kis szemtanú) kapott, Golden Globe-ra négyszer (A kis szemtanú, A Moszkító-part, A szökevény, Sabrina) nominálták. Egyszer ki is érdemelte, közel tíz évvel ezelőtt vehette át az életművéért.

"Remélem legalább a mai napon hagy egy kis nyugtot nekem ez a Tommy Lee."

A neve ma már védjegy, rajongói a legkülönbözőbb korosztályokból kerülnek ki, de nem mindig volt ez így. Az ír és orosz szülők gyermeke – hetven esztendeje, 1942. július 13-án született – nem jeleskedett a tanulásban, a főiskoláról is kimaradt. A hatvanas évek elején kapott néhány szerepet, de nem keltett vele feltűnést, ezért inkább az ácsmesterség rejtelmeiben merült el (a Doors zenekar háttérmunkása is volt, és készített hangstúdiót Sergio Mendesnek). Aztán fordult a kocka, egyre több filmben bukkant fel statisztakánt (például Antonioni Zabriskie Pointjában).

George Lucasszal is dolgos keze révén ismerkedett meg, otthonába szekrényeket készített, és talán fizetségként a rendező az American Graffitiben adott neki feladatot. Ügyesen bánhatott a szöggel és a fával, Coppola is megbízta némi munkával, majd szerepeket (Magánbeszélgetés, Apokalipszis most) is kiérdemelt tőle. Miután Lucas Han Solóként világhírűvé tette, már ritkábban kellett másoknak bútorokat készítenie. Karakteres arca, természetessége, sármja megtette hatását a filmvásznon. Olyannyira, hogy ma is a lekeresettebb színészek közt találjuk Calista Flockhart férjét, aki legutoljára cowboyok és űrlények közé keveredett, jövőre egy sci-fivel jelentkezik. Ma azért pihen egyet.

Kedvenc Harrison Ford-film? Indiana Jones-os? Szökevényes? Fejvadászos? Egyéb? Szavazni itt lehet.

Kicsit fura, hogy a kezdeményező a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, amely a „magyarországi kábeltelevíziós szolgáltatók legnagyobb érdekképviseleti egyesülete”. Azaz a kábelszolgáltatók érdekeit képviseli, tehát célja az is, hogy minél többen bámulják a képernyőt. Ez olyan, mintha a drogmaffia indítana kampányt Drogozz okosan! címmel. Jó persze, ez utóbbi illegális. Vagy éppen leülni Matolcsyval Gazdálkodj okosan! társast játszani.

Vagy csak nekünk van itt némi ellentmondás?

"Okosan válassz!"

„A televízió napjainkra szinte családtaggá vált – olykor szidjuk, olykor dicsérjük, egy biztos: létezni már aligha tudnánk nélküle. Talán még a gyermekeinket is rábízhatjuk. Vagy mégsem? Hisz ez is – mint a technika annyi más vívmánya – nem önmagában jó vagy rossz. Attól függ, hogyan használjuk. Miért ne használhatnánk hát okosan? Nem elég leültetni a gyereket a tévé elé, de konkrét műsorokat is ajánlani kellene neki – ebben segít Önnek honlapunk, a Tévézz okosan!” – szól a Tévézz okosan! kampány küldetése.

„Azért támogatjuk ezt a programot, mert azt szeretnénk, ha minél többen lennének azok, akik mielőtt bekapcsolják a tévékészüléket, felteszik magunknak azt az egyszerű kérdést: mit nézzek ma a tévében?” – mondta Szalai Annamária, ugyanis a kampány mellé állt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is.

Egyébként van egy másik megoldás is az okos tévézésre. Csak ennek sok szolgáltató nem örülne:

Szóval, nincs itt némi ellentmondás? És Ön hogy tévézik? Kérjük itt szavazzon, hogy megtudjuk. Nekünk fontos az Ön véleménye.

Hogy mennyi dokumentumfilm és videoklip készült a Rolling Stones-ról, és vajon hány moziban használták fel a zenéjüket, azt talán maga Mick Jagger sem tudja, azt azért könnyebben meg tudja számolni, hogy hány filmben szerepelt. Néhány alkalommal ugyanis igyekezett megcsillantani színészi képességeit is a vásznon. Néhány éve Martin Scorsesét kergette az őrületbe a Shine a Light készítésekor, amely egy 2006-os koncertről és a színfalak mögötti történésekről rántotta le a leplet. Scorsese megjegyezte, ezzel az emberrel nem akar többet együtt dolgozni.

De már Godard is forgatott a Rolling Stones-szal, 1968-ban készítette el róluk Az ördöggel cimborál című doksiját. Jagger színészként 1970-ben debütált a Performance című filmben, amelyben – milyen meglepő – egy rocksztárt alakított, majd főszerepet kapott Tony Richardson Ned Kellyjében, aki ír száműzöttként Ausztráliában vált a szegények Rózsa Sándorává. Az 1987-es Running Out Of Luck tulajdonképpen egy videoklip-folyam, amely Jagger albumát volt hivatott kicsit promótálni. A Szabad a préda 1992-ben készült, a sci-fi-ben egy bandavezért alakított, míg a Bent című, Cannes-ban díjazott, egy koncentrációs táborban játszódó, meleg párról szóló filmben egy kisebb szerepet kapott. A tíz esztendővel ezelőtti Egy férfi tikos órákra című moziban gazdag hölgyeknek vállalt férfiközvetítői feladatokat, Andy Garciának igyekezett új lehetőségeket adni. Mikro szerepben pedig felbukkant a Jason Statham fémjelezte A banki melóban, mi másként, mint banki alkalmazottként.

Színészi teljesítményét nem nagyon honorálták a szakmában, de az Alfie egyik betétdaláért azért hazavihetett egy Golden Globe-t. De csak megosztva.

Lájkolható? Lájkolhatatlan?

Szóval erős kettőség uralkodik bennünk. Tényleg parázni kell a Facebookon – a politikai tartalmakat tekintve –, hogy mit lájkolunk? (Mondjuk a jobbos-balos újságírók többsége a közösségi oldalon nem igen lájkolgat, inkább csak saját cikkeit, önmagát promótálja.) Tényleg valós lehet a Magyar Narancs parája, hogy jaj, szegények, ők aztán kevesebb lájkot kapnak, mert a drága felhasználók a munkahelyükön meg vannak félemlítve? Vagy csak felfújják, heccelik az emberkéket, hogy valamiképpen mégiscsak több lájkjuk legyen?

Először vidéken élő szerzőik néhány apró történetet küldtek arról, hogy közeli vagy távoli ismerőseik milyen megfontolás alapján félnek lájkolni bizonyos honlapokat – köztük a Magyar Narancsot. Most már a második "gyűjtésüket" tették közzé arról, hogy kit, milyen fenyegetés, retorzió ért politikai véleményének kinyilvánítása kapcsán, illetve narancsos cikkek lájkolása kapcsán.

Amivel csak egy baj van, de nagy. Olyan 22-es csapdája típusú. A vélemények, történetek név nélküliek. Az összes. Így hiteltelenek. Nyilván mert állítólag félnek. (A Facebookon a lájkolás meg ugyebár nevesített.) Így a Narancs, illetve cikke is hiteltelenné válhat. Ráadásul a kevésbé elfogultak fejében még az is megfordul, hogy lehet köztük kamu story is.

Na most akkor mi van?

Arról szóltak a híradók, cikkek, ún. tudósítások, hogy Hugh Grant ezt, meg azt mondta. Sehol nem szerepelt konkrét idézet. Erre utaltunk is. Külföldi oldalakon pláne nem volt idézet. Ha igen, megkövetjük magunkat. Az oldalakat szívesen várjuk. Születtek tájékoztató levelek a színésznek (csak nem tudták, hová küldjék), írt neki az Index is (válaszolt már?) örülünk kamulevelek, viccesek, meg minden. (Már Uj Péternek is leszóltak, hughgrenteljél már egy kicsit szerdára.)

"Ti magyarok ottan Bukarestben vagy Budapesten mind hülyék vagytok?"

A magyar sajtóban már úgyis mindegy, hogy mit mondott a neves színész. (Kb. három szót.) Mindenki írja vérmérséklete szerint, amit főszerkesztője, szíve jobboldala, baloldala diktál. Tényleg mindenki ennyire hülye?

Mint párszor már megírtuk, de most utalni se fogunk rá, túl sok konkrétum nem hangzott el Hugh Grant szájából. De ez már mindegy is. Valaki nagy ember beszólt, valaki örült, valaki nem. És a magyar média fröcsögött, röhögött, és most már egymást is szapulják. A Magyar Hírlap önmagát gúnyolja ki, ha kell, a HVG röhög, és mindenki joggal. Vagy nem. Szapuljátok egymást. Hiszen ez a felelős média fő célkitűzése. Gratulálunk.

Valaki írja le, könyörgünk, ide, kommentben, PONTOSAN mit mondott Hugh Grant Magyarországról. Mert konkrétan ezt eddig senki nem idézte sehol. Mármint szó szerint.

Csupán az objektív tájékoztatás nevében drága médiamunkások. Hiszen – mintha – ez lenne a dolgotok.

Szóval?

A napokban egy másfajta fotó, felhívás kezdett körözni. Egy hölgy osztott meg egy fotót vasárnap, amelyen – ha igaz – egy bűnelkövető látható. „Sziasztok! Különösen nőtársaim figyelem! Veletek is megtörténhet, hogy fényes nappal leszakítják a nyakatokról a láncotokat! A képen látható férfi a Margit-híd budai hídfőjénél a villamosmegállóban szakította le az enyémet a múlt hét csütörtökön. Egy segítőkész utastársnő fényképezte le őt a villamosról, amint a hídon menekül. Ha valaki felismeri a II. kerületi Rendőrkapitányságon tehet bejelentést. Tel: 346-1800.” – szól a felhívás.

Eddig közel 5000 osztották meg. Ami azért elég sok.

Néhány kérdés: Nem kockázatos közzétenni egy - tényleg valós - bűnelkövetőről fotót közösségi oldalakon? Jogunk van egy ellenünk bűnt elkövetőről fotót közzétenni? A másik oldalról: találkozva egy ilyen felhívással honnan tudjuk, hogy tényleg az történt, ami történt? Kinek higgyünk? És ha valóban valós a történet, egy ilyen megosztással mit érhetünk el? Kezdjünk bűnüldözésbe megosztásokkal közösségi oldalakon? Nyomozásunk nem üthet vissza?

Nem csoda, hogy Willisből elege lett a Munkáspártnak is. Thürmer Gyula kiborult, most aztán eljött a változtatás ideje, hiszen forgatásokkal hülyítik a magyarokat, folyik a kulturális gyarmatosítás, egy darabkát is elveszíthetünk nemzeti önbecsülésünkből.

Na, Williském huzzál most már innét, mert eljön érted a Thürmer!

„A fővárosi önkormányzat 150 millió forintot kap azért, hogy Budapesten forgatják A Good Day to Die Hard című amerikai filmet.  Eredetileg áprilistól júniusig tervezték, de most július közepén még javában folynak a forgatások. Ezekkel a forgatásokkal rendre hülyítik a magyarokat. Amikor az Evitát forgatták Banderas és Madonna részvételével, elhitették velünk, hogy büszkéknek kell lennünk. Budapestet amúgy Amerikában minden második amerikai összetéveszti Bukaresttel vagy Varsóval, mint látod, nem a név a lényeg, na de így az egész civilizált világ fel fogja ismerni a pesti utcákat. Nem ismerték fel. Most 150 milliót adnak az amerikaiak, hogy két-három hónapon át teljes felfordulást idézhessenek elő a fővárosban. A film ráadásul nem is Budapesten játszódik, hanem valahol Oroszországban, és a harc az orosz maffiával folyik. A kulturális gyarmatosítás most hoz 150 milliót. De vajon megéri-e ennyiért, hogy meghunyászkodjunk magyar voltunkban, megéri-e, hogy akár egy darabkát is elveszítsünk nemzeti önbecsülésünkből? Egyébként is unjuk már a felfordulást, az útlezárásokat.” (A Munkáspárt közleménye)

Elege van Bruce Willisből? Szavazzon a Munkáspártra! Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!

És tényleg: akkor ki okoz több kárt Magyarországnak? Bruce Willis? Hugh Grant? Netán Antonio Banderas? Madonna? Netán valaki más?

Felállítanád velük az új világrekordot?

„A nyár legszexibb rekordkísérletét idén nyáron az XXX szervezi, a Borsodi Hegyalja Fesztiválon. A nyáron fesztivál-riporterkedő Majka vezényletével több száz, bikinis fesztiválozó lány és persze napbarnított fiú (albinók diszkriminálva?) tusol majd együtt, hogy megdöntsék az együtt zuhanyzás jelenlegi világrekordját. A Magyarországon még nem látott rekordkísérlet alatt szivacshasználati technikát (!!!) a még vizesen is tüzes XXX angyalok, a hangulatfokozó kaszkadőr trükköket Piroch Gábor csapatának tagjai mutatják majd a gigantikus zuhanyzóban, a vízsugár alatt, zenére, bulizva rekordot döntő százaknak.”

A jelenlegi világrekordot 232 együtt a vízsugár alatt mosdó rekorder állította fel. Hűha. A Magyar Rekordszövetség is felügyeli az eseményt. Így már biztosan egy komoly dologról van szó.

Tényleg vannak fontos dolgok az életben. Milyen szivacshasználati technikát mutathatnak be?

A kezdeményezés egyébként tök jónak tűnik, az intézmény sajtósa az elmúlt években rendre kitalált valamit, ami egy kicsit mássá, egyedivé, érdekessé teszi a sokszor valóban unalmas kiállítási sajtóanyagokat. Valamivel ki kell tűnni, lehet ötletességgel is. Csak hogy ne mindig fikázzunk.

Tehát július 12-én ingyenesen tekinthetik meg a Munkácsy-kiállítást azok a polgárok, akik az ország valamely településén Munkácsy utcában laknak; természetesen külföldi Munkácsy utcaiak is jöhetnek. Szegeden egyébként már 1880-ban, Munkácsy Mihály életében utcát neveztek, akit váratlanul ért a hír és meghatotta a kezdeményezés. „Oly kitüntetésnek veszem ezt, amire örökké és mindenek fölött büszke leszek. Midőn e fölött mély megindulásomat és legbensőbb köszönetemet nyilvánítom, nem hallgathatom el, mily buzdításul és mily lélekemelően hatott reám látni, hogy szeretett hazám legnagyobb városa működésemet és annak néhány eredményét ily érdemen fölül jutalmazza” - írta válaszként a művész.

A sajtóanyagból kiderül az is, hogy „számos településen Munkácsy halála után nem sokkal neveztek el közterületet a felejthetetlen alkotóról; Makó városa például még a haláleset évében döntött ekképpen, Zalaegerszeg három évvel később határozta el magát, Kiskunfélegyháza 1929-ben, Szombathely pedig 1950-ben nevezett el utcát Munkácsyról".

Ki milyen programot képzelne el az orbánhegyiek, a Bajnai utcaiak vagy éppen a Lendvai utcaiak részére?

„Az érdi rendőrök sportot űznek abból, hogy engem megbírságoljanak. Nagyon sajnálom, hogy az ismertségemet arra kell használnom, hogy felhívjam a figyelmet a tehetetlenségükre. Kezdem úgy érezni, hogy már belőlem élnek” – fakadt ki szegénykém a Hír24-nek Alekosz, aki nem adja fel, hogy bebizonyítsa az igazát. Milyen igazát? Nem tudni, de legalább már van egy újabb küldetéstudata.

Az oldal szerint Alekosz megkapta a határozatot, miszerint 40 ezer forintos bírságot szabtak ki rá. A VV-győztes királycsávó azt mondja, döntése végleges: inkább börtönbe vonul, de nem fizet. Lehet, hogy sokan jobban is járnának így. A bírságot egyébként azért szabták ki rá, írja a lap, mert az egyenruhások szerint engedetlen volt, amikor igazoltatni akarták, ráadásul tegezte a rendőröket.

Mintha kicsúszott volna a lába alól a valóságos világ realitásának talaja. A múltkor azt sem akarta megérteni, hogy miért kell bírságot fizetnie, azért, mert mozgássérülteknek fenntartott helyen parkolt.

Nem találja a helyét ez a szegény fiú. Hol lenne a helye?

Fotó: napilink.com

Miképpen az a Magyar Televízió rövid kis ismertetőjéből is megtudhatjuk, „az akkor még kamasz fiúra, Bayer Zsoltra nagy hatással volt a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat. 32 évvel később, 2011-ben társaival úgy döntöttek, hogy Rockenbauerék nyomdokain haladva újra végigjárják ugyanazt az utat, felkeresik ugyanazokat a helyeket. Vajon mi minden változott bő három évtized alatt?” Hát, azt az elkövetkezendő napokban, hetekben megtudjuk hétköznap esténként az m1 jóvoltából.

Az első részben a forgatócsoport Nagy-Milic - Füzér - Füzérkomlós - Kishuta - Nagyhuta, Vágáshuta - Sátoraljaújhely, Cirkáló tanya - Makkoshotyka - Zsidórét - István-kúti erdészház - Pengő kő - Regéc - Várhegy, Mogyoróska - Arka patak völgye - Arka - Boldogkőváralja – Hernádcéce érintésével koptatják a bakancsot.

A sorozatra – illetve egy Lengyelországról szóló tévés munkára – Bayer Zsolt 35 milliót kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól. Mint azt tavaly májusban az index.hu megírta: „A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatásával forgatja újra Rockenbauer Pál legendás ismeretterjesztő sorozatát, a Másfélmillió lépés Magyarországont Bayer Zsolt, az Echo Tv műsorvezetője és a Magyar Hírlap publicistája. A szakma furcsállja a 35 millió forintos támogatást, mivel az NKA elhalasztotta a költségvetési zárolások miatt az ismeretterjesztő filmekre kiírt pályázatokat.” A cikkből kiderül, sokak szerint kevés ez a pénz egy igényes sorozatra, mások szerint Fideszesként könnyű volt pénzhez jutni.

(Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, plusz fikázásként, hogy a "másfélmilliót" különírjuk. De már az eredetiben is helytelenül szerepelt...)

Hogy Zsoltiék beszélnek e csúnyán a sorozatban, nem tudjuk, de "húbazmegelés" azért volt a klasszikus, eredeti változatban. Kár lenne kihagyni, íme a bizonyíték.

„A rendőrség idén is felhívta a Budapest Pride Felvonulás résztvevőinek figyelmét, hogy tartózkodjanak a provokatív magatartástól. A rendőrség nem először próbálja ízlésrendőrséget játszva, előzetesen előírni a felvonuláson résztvevők számára, hogyan viselkedjenek a felvonulás alatt. Mint az ombudsman három évvel ezelőtti jelentése megállapította: a rendőrség ezzel megsérti a felvonulás résztvevőinek szólás- és gyülekezési szabadságát.”

Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója az MTI-nek csütörtökön azt mondta, „a rendőrség nyomatékosan felhívta a szervezők figyelmét, hogy szigorúan tartsák be a törvényi előírásokat, ne kövessenek el semmilyen jogsértést, ne tanúsítsanak provokatív magatartást. Azok ellen, akik a rendezvényt bármi módon megzavarják, a tett súlyosságának függvényében szintén eljárnak.”

Na, most akkor mi van? A felvonulók védekeznek előre a megvadult tojást dobáló nagypapák vagy éppen kattant szélsőségesek ellen? A felvonulók eleve provokálni akarnak? A rendőrség lépte túl hatáskörét?

Fotó: freakingnews.com

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Minden, a köz szolgálatára felesküdött vezetőnek kötelessége elismerését kifejeznie az elődök munkája iránt, hiszen a nemzet felemelése csak együtt és csak az egymást követő nemzedékek összefogásával lehetséges. Elsősorban mindannyian magyarok vagyunk, a nemzet boldogulásáért cselekszünk saját hitünk és legjobb tudásunk szerint, ezért mindig több az, ami bennünket összeköt, mint ami szétválaszt.

Engedje meg, hogy a család, rokonok és barátok mögé sorakozva jó egészséget kívánjak!

Isten éltesse 80. születésnapján!

Budapest, 2012. július 5.

Üdvözlettel:

Orbán Viktor

A szándék okés, boldog szülinapot, de azért ott van: a köz szolgálatára felesküdött vezetőnek kötelessége elismernie elődjei munkáját (Úristen, akkor Gyurcsányét is???), tehát nem önös, jószándék vezényli a levélírót. Bárki legyen is az.

Aztán összefogás. Mi mindenben fogtatok ti, önök össze? Olyan szép, amikor valakinek születésnapja, akármilye van, egyből kezdődik az ömlengés. Az átlátszó nyalakodás. Aztán persze meg ki tudja, mi minden mutyi megy, ment a háttérben.

A nemzet boldogulása. Hát a nemzet most éppen sehogy sem boldogul. Ami nektek köszönhető. Az elmúlt húsz évnek. Meg persze a válságnak. Mindig más tehet róla.

Hit, tudás. Itt mindig mindenki másban hisz, más tudást helyez előtérbe. Hát ezért tartunk itt.

Boldog születésnapot minden politikusnak. És persze Horn Gyulának.

Csupa jószándék vezette a levélírót? Tényleg ömlik belőle az irónia? Szavazni itt lehet.