Nagy az Isten – a Facebook – állatkertje. De nagyon nagy. Hiszen – ha csak nem a hazai Facebook-marketing egyik átütő (de azért nem túl korrekt) átbaszása ez – már elég sokan keresik azt a kislányt (illetve osztották meg közösségi oldalon a dolgot), akit Lucának hívnak. A Barátok köztben. De az csak egy film, egy sorozat. És igazából – valszeg, remélhetőleg az őt ALAKÍTÓ kislány, akinek a nevét csakazért sem írjuk le – nem tűnt el.

Hülye az is, aki ezzel szórakozik, de lehet, hogy csak kísérletezik. Nem korrekt, az tuti. De azért az se elhanyagolható, hogy hányan osztották meg a – feltehetőleg – kamu képet, hírt. Anélkül, hogy elolvasták volna az infót, kicsit átgondolták volna, mit is osztanak meg. Ha jók az infóink, a csütörtök esti Barátok közt részben tűnt el a kislány...

Azért ezen el lehet gondolkodni. Médiafika ez a javából. Ahogyan a költő mondja: "Mindjárt jön a Barátok közt, az a baj." Javítva. :)

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni Facebook oldalunkat.

Hamarosan bezár a KINO. Habár először megúszták, reménykedtek, a támogatások megszűnése miatt azonban nem képes tovább működni. Kényes, nehéz kérdés, hogy hol a határ, hogy egy művészmozit adófizetők pénzéből támogasson az állam. Tény viszont, hogy sorra szűnnek meg az ilyen mozik, melyek egy része művészfilmeket is forgalmaz. L. Simon László most nekiment a KINÓ-nak. Meg a résztulajdonosnak-üzelemtetőnek, Mundruczó Kornélnak.

A KINO által utolsóként forgalmazott film. Ez a Reality...

Mint az államtitkár Facebook bejegyzésében írja: „2008-ban például Ulrich Seidl osztrák rendezőnek hét filmjét mutatták be, egyik nap hármat, másik nap négyet. Mind a hét film megfelelt az art besorolási feltételeknek és megkapta a filmenkénti 1,7 millió forintnyi támogatást. Az senkit sem zavart, hogy a támogatott filmek között 1992-ben és 1996-ban készült televíziós dokumentumfilmek is szerepelhettek art filmként (ezeket normális esetben a televíziókban kellett volna bemutatni, ahol jelentősen olcsóbban, sokkal több nézőhöz juthattak volna el őket). Ulrich Seidl hét filmje után tehát megkapta a forgalmazó az egyenként 1, 7 milliós állami támogatást. A hét film Budapesten összesen 30 előadás és 118 látogató mellett mindösszesen 77 ezer forintos bevételt ért el, ami mellé összesen 11,9 millió forint támogatást kapott."

Korábban a Szuez film (Petrányi Viktória és Mundruczó Kornél) nyilatkozatban közölte, „Magyarországon az utóbbi két évben minden, minket érintő, eddig rendszeres működési pályázat megszűnt, ezáltal kulturális tevékenységünk erőfeszítéseink ellenére nem fenntartható. Megszűnésünkkel tovább szűkül a már most sem sokszínű artmozi-piac.”

L. Simon bejegyzésében továbbmegy, a KINO után Mundruczó Kornélról ír. (Aki ugye szintén videoüzenetben mondta el véleményét a független színházak elég gázos helyzetéről. Talán van összefüggés.) „A Magyar Nemzeti Filmalap épp a napokban ítélt meg 280 millió forintos támogatást a készülő új játékfilmjéhez (tavaly egy másik tervezett film forgatókönyvének a fejlesztésére kapott 7,5 milliót, ki tudja, abból lesz-e film valaha). A film producere Mundruczó alkotó- és üzlettársa, Petrányi Viktória. A forrásért Mundruczó és Petrányi másik közös cége, a Proton Cinema Kft. pályázott.” És? Mondjuk azt nem igen értjük, a filmtámogatásnak mi köze van a KINÓ-hoz Mundruczó személyén kívül.

A már személyeskedésig fajuló vita helyett talán érdemesebb lenne valóban azzal foglalkozni, amiről ez az ügy szól. Megszűnik egy újabb művészmozi, ami olyan filmeket is forgalmazott, amelyeket másutt nem igen lehetett látni. Hol az a határ, amíg támogatandó egy művészmozi/filmforglamazó az adófizetők pénzéből?

-----------------------------------------------------------------------------------------------------

UPDATE:

A bejegyzésünk után - tudomásunk szerint mi írtunk róla elsőként - felvettük a kapcsolatot a KINÓ-sokkal, akik az alábbi választ küldték L. Simon László írására.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár mai facebook-bejegyzésére röviden és tényszerűen szeretnénk reagálni. A bejegyzés sajnos félinformációkon alapuló, személyeskedő írás, mely őszintén meglepett minket. Válaszul három állítást kívánunk megfogalmazni, felesleges érzelmi reakciók és a konstruktív együttműködést ellehetetlenítő megnyilatkozások helyett.

1. A Kino mozi bezárásának oka a megszűnt állandó állami támogatás miatt keletkező nem fenntartható működés. Nem minősítettük a bezárás okait, nem keltettünk téves képzetet arról, hogy fel vagyunk háborodva, hogy bárkit hibáztatnánk a történtekért, annak ellenére, hogy Európában az art mozik működési támogatása mindenhol szükségszerű és bevett dolog. Őszinte sajnálatunkra a jelen kor Budapestjén fenntarthatatlannak nyilvánítottuk ezt a kulturális központként sikeresen funkcionáló mozit. Ezzel a felelős döntésünkkel mi magunk csökkentettük az art mozik sokszínűségét.
2. A példaként felhozott Ulrich Seidl-filmek bemutatására kapott támogatást, a támogatási szabályzatnak megfelelően, hiánytalanul az utolsó fillérig visszafizettük a támogatónak 2010.06.03.-án, hiszen a filmek fogadtatása nem érte el a hozzá fűzött reményeket, nem keltett a fontos alkotó munkája érdeklődést Magyarországon. Tehát sajnos a példa csak azt mutatja, hogy a KINO mozi (Szuez Film Kft.) kockázatot vállalt a film bemutatásával, majd a szabályzatnak és szerződésnek megfelelően járt el a visszafizetendő támogatási összeggel. Talán ez az apró tény elkerülte L. Simon államtitkár Úr figyelmét.
3. A legfontosabb állításunk pedig, hogy Mundruczó Kornél és Petrányi Viktória továbbra is élni kíván a véleménynyilvánítás jogával a kultúra területén alakuló párbeszédben. A facebook-bejegyzésben sugallt burkolt összefüggést, mely azt feltételezi, hogy amennyiben szakmai munkánkat támogatandónak ítélik meg, úgy okafogyottá válik a véleményalkotásunk, teljes mértékben visszautasítjuk. A támogatást a Nemzeti Filmalap szakmai alapokon működő kuratóriuma ítélte meg számunkra nagy örömünkre, eddigi teljesítményünk és a forgatókönyv alapján. Ez reméljük nem mond ellen annak, hogy az egyébként nagy részben önerőből, és külföldi támogatásból fenntartott Proton Színház tulajdonosai véleményt formáljanak, vagy kritikát fogalmazzanak meg, akár szolidaritási, akár szakmai alapon.

Reményeink szerint választ adtunk L. Simon államtitkár Úr kételyeire. Bízunk benne, hogy munkánkkal ezután is jó példát fogunk mutatni a kételkedők számára, hogy a hiteles működésre van lehetőség, a vita kommunikáció, és hogy a kritika előre viszi a társadalmat. Szeretnénk hinni, hogy a kultúra támogatása körül kialakuló nézeteltérés helyett egyszer egy nyílt szakmai vita veheti kezdetét. Tisztelt L. Simon államtitkár Úr, mi a facebook üzenőfal helyett nyitottak vagyunk a párbeszéd szakmai fórumokon történő folytatására. Munkánkkal mindig is az apolitikus művészet lehetőségét kerestük és hirdettük. Bizalmunk töretlen. 

Mundruczó Kornél és Petrányi Viktória 
Kino Mozi - Proton Színház

N. B. Az azért jó lenne, ha valaki egy információra bukkan, jelezné, ki is írt róla először e szép magyar médiaugaron.

„Igazából sohasem akartam mást, csupán megadni az embereknek a nevetés jelentette megkönnyebbülést. A humor gyógyszer lehet, akár az aszpirin.” Az 1922. november 11-én született Vonnegut antropológiát is hallgatott egyetemen, majd megjárta a második világháborút. A világhírt meghozó Az ötös számú vágóhídat Drezda bombázása ihlette, ahol Vonnegut is járt. „Így megy ez.”.Ebből George Roy Hill készített filmet 1972-ben, a mozi Cannes-ban díjat kapott, és Golden Globe-ra is jelölték.

E könyve megjelenése előtt inkább csupán sci-fi íróként tekintettek rá, illetve az 1963-as Macskabölcső az underground körökben már ismerté tette. Elbeszélései jelentek meg lapokban, tanított. Mély szarkazmus jellemzi, ami hatalmas képzelőerővel társult, különleges, mégis valóság ihlette világokat, helyzeteket hozva létre. Több regénye a vásznon is megelevenedett. A moziban látható volt az írása alapján készült a Börleszk, a tévében a Majomház és a Harrison Bergeron, illetve az Éj anyánk, és a valami miatt Arany Medvére jelölt Bajnokok reggelije.

Vonnegut 2007-ben a költészet napján hunyt el, de erről valószínűleg nem tudott. So it goes.

Szép kis vihart kavart a napokban Jeszenkszy Géza oslói nagykövet. „Azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással” – írta egy korábbi óráihoz írt jegyzetében. Nemkívánatos személy lett, sokan lemondásra szólították fel. De most szenvedésének vége, hiszen Havas Henrik mögé áll, védelmébe veszi. Persze, tesszük már hozzá mi – médiafikázva – azért mintha némi érdeke is fűződhetne hozzá. Hiszen nem rég megjelent könyvét (a címét csakazértsem írjuk ide, hihihi) is reklámozhatja így a tanár úr.

A Heti Válasz ír az ügyről részletesebben (és sorol fel néhány korábbi, hasonló, Jeszenszky mondatát elvileg alátámasztó tudományos közleményt, kutatást), a hetilapnak nyilatkozott Havas Henrik tanár úr.

„Azzal, amit Jeszenszky Géza írt, egyet lehet érteni, de a jelenlegi politikai viszonyok között felvállalni már nem. Jeszenszky azért került csapdába, mert olyan jelenségről beszélt, amiről minden érintett tud, csak éppen a politikailag korrekt beszédmód miatt nem bizonyítható” – mondja lapunknak az újságíró. Havas annak alapján beszél erről, hogy nemrég adta ki Könyörtelenek című könyvét, melyben a tényleges életfogytiglanra ítélt bűnözőkkel készített interjúkat. Mint mondja, az anyaggyűjtés során beszélgetett egy cigány férfival, aki megölte a feleségét és apósát. „Az apósom szívesen járt hozzánk, megtűrt személy volt nálunk, rendszeresen italozott, veszekedéseket provokált. Aztán én rájöttem valamire. Három lánya volt, kettő elköltözött. A harmadik lányt, az én élettársamat titokban a feleségeként tartotta... Az egész országban ez megy a cigányoknál” – mondta az újságírónak a férfi.

„Nem csak ő: sokan beszámoltak nekem ezekről a jelenségekről. A gond az, hogy nem tudhatjuk az igazságot. Nincsenek ilyen statisztikák. Ha nem szabad ilyeneket készíteni, ha nem szabad kiszámolni a tököli fiatalkorúak börtönében a roma elkövetők arányát és az árvaházban lévő roma csecsemőkét, akkor honnan tudnánk, mekkora a baj, és hogy mit, milyen eszközökkel kellene tenni ellene?” – üzen hadat Havas a politikai korrekt megfogalmazásnak.

Hát így állunk.

Forgott itten egy szép film - A Good Day To Die Hard - tele költészettel. Bruce Willis felforgatta fél Budapestet és néhány autópályát, de legalább dőlt a lé, így megérte a budapestieknek, a magyaroknak, hiszen a beáramlott pénzekból utakat újítanak fel, az ország szépül, lehet belőle csatornázni, békefákat ültetni. És nem utolsó sorban annak örülhettek legjobban honfitársaink, hogy készült egy szép közös fotó Bruce Willisről és Tarlós István úrról. Örök emlék.

De örök emlékként élhet a forgatás helyszíne az alkotókban is. A film második hivatalos trailerében ugyanis felbukkan egy magyar (és egy EU-s?) zászló, és ilyenkor minden igaz magyarnak együtt dobban a szíve. Ráadásul rögtön az első másodpercekben látható.

Hát nem szép? De az is lehet, hogy ez egy főhajtás Bruce Willis személyes kérésére. De az is lehet, hogy nem.

Nem is olyan régen, egy valamelyest nagyobb szabású kiállítás megnyitóján hangzott el, hogy húha, de nagyon fontos most a kultúra ilyen vészterhes időkben. Ma meg kiderül, 2,4 milliárddal valószínűleg kevesebb jut rá. No, most akkor mi van? Vagy csak mi érzünk itten némi ellentmondást?

A hvg.hu is közölte az MTI hírt: a tervek szerint 2,4 milliárd forintot zárolnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kulturális államtitkárságánál - mondta a kultúráért felelős államtitkár hétfőn. L. Simon László hangsúlyozta, hogy ez az összeg még nem tekinthető véglegesnek. "Az, hogy ez így is marad, még sok mindentől függ. Ennél többet nem tudok jelenleg mondani" - tette hozzá az államtitkár, aki szerint a kulturális élet finanszírozása nem kerül veszélybe. "A nagy állami intézmények többségét egyáltalán nem fogja érinteni a zárolás" - szögezte le.

Kártyázzuk össze a kultúrára valót?

És mit is mondott Orbán Viktor Szépművészeti Múzeum Cézanne és a múlt - Hagyomány és alkotóerő című kiállításának csütörtöki megnyitóján? A Fidesz.hu-t idézzük, miszerint a miniszterelnök kiemelte, hogy épp a válságban van leginkább szükség arra, hogy a maihoz hasonló kiállításokkal megmutassuk: az élet több a létért folytatott puszta harcnál. A kultúra képes megmutatni a nagyságot, és azt, hogy képesek vagyunk a világ élvonalába tartozó események megszervezésére is – hangsúlyozta Orbán Viktor. „A kultúra nem bokréta a nemzet kalapján, hanem a nemzeti büszkeség záloga” – húzta alá a kormányfő, kifejtve: a kultúra egy nemzet erejének kifejeződése és szellemi kisugárzásának megtestesítője.

Most akkor kell kultúra, de csak nagyban? (Egyébként a teljes árú jegy sem két forint, inkább 3200...) Vagy hogy?  

Fotó: szepmuveszeti.hu

Nem tudjuk, mi lehet az oka, de az azért elég érdekes, hogy egy nagy múltú, korrekt koncertszervező cég egy világsztár budapesti koncertjének elmaradását a Facebookon jelenti be. A sajtólistán még nem küldték ki vasárnap este fél tízig az infót, és a hivatalos honlapjukon is még a koncert ajánlója díszeleg. (Sok variáció lehetséges, még azt is el tudjuk képzelni, hogy ez a leggyorsabb módja az info közlésének. De akkor is fura.) Tehát:

„Showtime Budapest

A Lionel Richie koncert elmarad!!

Sajnálattal tudatjuk, hogy Lionel Richie 2012. november 21.-ei, budapesti koncertje elmarad Lionel Richie-n kívülálló logisztikai problémák miatt.

Lionel Richie hálás rajongói lelkes támogatásáért és sajnálatát fejezi ki minden jegyvásárló felé és reméli, hogy a jövőben még visszatér Budapestre.

A megváltott jegyek a vásárlás helyszínén visszaválthatóak a koncert tervezett időpontjától számított 30 napig.”

Ennyi. Ebből – „Lionel Richie-n kívülálló logisztikai problémák miatt” – arra is gondolhatunk, hogy a kutyát sem érdekli a „Hello? Is it me you’re looking for?” c. gigasláger élőben. Hát Richie, ez esetben nem téged keresnek. De aztán az is lehet, hogy tényleg nem ő tehet róla. Hanem egyéb logisztikai problémák. De vajon milyenek?

Az ózdi hős, a mostanában a Belehalok című számával újra a rádiókban is erősen nyomuló egykori Való-Világ-szereplő lesz az RTLII-re került Heti Hetes új tagja.

Majka megjárta már a TV2-t is, Rákóczi Ferenccel vezette az Összeesküvők című műsort. Mint a Blikknek nyilatkozta: „Nem aggódom, Jáksóval és Hajóssal is ismerjük egymást már jó ideje. Velük semmiképp nem lesz gond. Tájékozottnak tartom magam, a beszélőkémmel sincs gond, úgyhogy nem hiszem, hogy lenne mitől tartanom. Bár az igaz, hogy a csapatban ül azért egy nem könnyű természetű Gálvölgyi János, vagy egy szintén nem könnyű természetű Kern András. Még soha életemben nem beszéltem velük, talán Kern Andrással egyszer telefonon. Majd meglátjuk, mi lesz.”

Azért az is érdekes, miképpen folytatódik a cikk. Megtudhatjuk, hogy Majka hamar megtalálta a közös hangot a színművészekkel. Nyilván. És hogy mi kellett ehhez? Az ózdi hős „azonnal tegezve indította a beszélgetést, ezzel mindenkinek a tudtára adva, hogy nem riad meg az előtte álló feladattól, amit végül nagyon jól sikerült teljesítenie.” Hát így állunk.Csak tegezni kell, lazán.

Azt mondjuk nem értjük, ha olyan nagyon tutira sikeredett a bemutatkozás, akkor az előzetesben vajon miért nem csendül fel Majka orgánuma, csak széles mosolya. 

Győzike évek óta élvezi az életet a média-iszapbirkózásban. Mint kiderült, adót nem fizetett. De legalább jól szórakozott, esetleg olykor szórakoztatott. Most felfüggesztett kapott, Bea asszonnyal, meg a menedzserrel együtt. Hogy is van ez?

Ne legyünk álszentek, Győzike nem tanítani, okítani akart, és nem szimplán megmutatni, hogy egy cigánygyerek, ha akar, szorgos, bármit elérhet. Lófaszt. Pénzt akart keresni, jól élni. Amivel alapvetően semmi baj. Hiszen – néhány embert leszámítva – a legtöbben így vannak vele. Hogy eddig milyen példát mutatott, és kinek, azt mindenki döntse el maga. De azért show-t csinálni a bírságon is, azért ahhoz is kell némi hozzáállás.

Ugyebár Gáspár Győző adócsalási ügyében 1 év 8 hónap börtönt kapott három évre felfüggesztve, felesége Balla Beát szintén felfüggesztett börtönre ítélték, 1 év hat hónapot kapott, három évre szintén felfüggesztve. A menedzsert 1 év 4 hónapra ítélték. Az ítélet nem jogerős. (A vádiratban több mint 22 milliós adócsalás állt.)

Mint a Blikk írja: „Gáspár Győző komoly üzletember benyomását keltve aktatáskával, elegáns öltönyben foglalt helyet a vádlottak padján. Érdemi vallomás helyett – amit egyébként eddig sem tett, – élettörténetét mesélte el az utolsó szó jogán. Közben kioktatta az ügyészt, majd szívhez szólóan megkérte a bírónőt, hogy ne Győzikét ítélje el, hanem Gáspár Győzőt, a két gyermekes családapát, akinek a mai naptól új időszámítás kezdődik: boldogan akar élni.

- Inkább maradtam volna hentes, ha ezt tudom, nem akarok híres lenni – mondta ártatlanságát hangsúlyozva és a vádbeli bűncselekményeket tagadva Győzike. Én vagyok Gáspár Győző, egy országnak példát kell mutatnom. Ha egy ilyen származású ember elvesz valamit, az kétszer annyinak számít – mondta, hosszasan sorolva nehéz fiatalkorának és életének egyéb történéseit. Azt is állította, hogy ügye sajtóvisszhangja miatt esett el egy filmszereptől, így nem jutott pénzhez, amiből törleszthetett volna az adóhivatalnak.

Ezek után 13 év munkájáról beszélt Győzike, arról, hogy milyen keményen dolgozott, hogy valamit létrehozhasson. Győzike valóságos show-t produkálva, elkomorodva mondta el, milyen nagyon nehéz lesz felállni neki innen. Célzott arra is, hogy feltehetőleg származása miatt lehetett elfogult vele szemben a vádhatóság, és a szakértő. Majd hangsúlyozta jótékonykodásait, és sorolta, a show - számlával soha sem igazolt - költségeit.

A showman hangsúlyozta, hogy a sajtó igyekezett őt rossz színben feltüntetni, tönkretették az álmait, a gyerekeinek pedig az életét. Hosszasan ecsetelte, miként támadta meg egy 50 éves férfi és, hogy a gyerekeket milyen inzultusok érik az iskolában.”

Nem érzik magukat bűnösnek. Még most sem? Miután elítélték őket? Érdekes hozzáállás. Kioktatja az ügyészt, szegénynek, Győzikének nehéz élete volt, egy országnak példát kell, mutasson. Ja. Sikerült. És nyilván származása miatt elfogult vele vádhatóság, és a szakértő. Nem. Győzike adót csaltál. Bűnt követtél el. Üld le, és fizesd vissza. Ilyen egyszerű. A többi rizsa.

Itt egy magát showmannek képzelő ember, ez egy dolog. A másik dolog, hogy azért állt mögötte egy giga médiavállalkozás is. Nyilván kifizették neki, ami jár, a többit intézze el maga, mondhatják. Tényleg csak ennyiben áll a felelősségük? És a többi médiumnak, akik címlapra rakták évek át, hogy növelje a példányszámot, azoknak milyen felelősségük van?

Használták, amíg lehetett, majd dobták. Persze tudjuk egy ideje, így megy ez. Csak talán lehetne valahogyan rajta változtatni. Vagy legalábbis meg lehetne próbálni.

„Azért mindennek van határa” – kapta fel fejét Kozsó egy szomorkás szombat délutánon, amikor a rádióban felcsendült Lady Gaga – vagy ki – Paparazzi című száma. Rájött, neki ismerős valahonnan ez a szám. „De honnan is? – filózott. „Ja, de hiszen ezt én írtam.”

Tele is kürtölte a világot, ez bizony az övé. Nem került a szám sosem kiadásra, de valahol, egy fiók mélyén ott lapul a szerzemény. Tuti. Talán egyeztetett is Lady Gaga menedzsmentjével, vagy nem. Hogy mi legyen. Minden esetre egy valamit biztosan sikerült Kozsónak elérnie: bekerült a magyar média szépen hullámzó bulvár-tengerébe.

Olyannyira, hogy a HVG Mikrofonállvány című rovatában a riporter mikrofonvégre is kapta magyar Szomorú szamurájt. Itten látható.

Néhány dolgot azért nem tudunk hová tenni.

Kozsó ezt komolyan gondolja? Vagy csak be akart végre tényleg kerülni a bulvár-folyamba? Illetve: a riporter tényleg együtt érez Kozsóval vagy szimplán szívatja? Vagya HVG is benne van, nyakig, és hamarosan ők adják ki Kozsó eddig ismeretlen számát?

Fotó: amokfutok.hu

Ma már valószínűleg elég sokan látták azt a kiscsávót, aki a metrón lovasítja meg egy lány mobilját.

(Érdekes felvétel, elég jól is sikerült, nem lehet, hogy kamu?)

De azért nem csupán Magyarország egy ilyen csúnya hely, máshol is vannak rossz emberek. Íme:

Egy másik trükk:

Motorral is próbálkoznak, néha nem jön össze (a vége felé izgalmasabb):

Van, hogy a gyerekkel végeztetik el a melót:

És néha a majmok is úgy vannak vele:

Olyan egyszerűnek tűnik az egész. Itt egy sportoló, aki eddig Magyarországnak szerzett érmeket. Haza akar térni. Térjen. Egyvalaki olvassa el, milyen szerződése, kötelezettségei vannak mind neki, mind Magyarországnak, illetve a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek a másik fél felé, és annak szellemében járjanak el. Ha el akar menni, menjen, csak mindenki tartsa magát az írott szóhoz. Ha fizetnie kell, fizessen. Ha nem, ne. Mi ezen olyan bonyolult?

Mint arról az mno.hu beszámolt, „az újvidéki Magyar Szó honlapja szerint Mirko Niśovič, a Szerb Kajak-kenu Szövetség elnöke a Sportski žurnal sportnapilapnak úgy fogalmazott: tiszta hülyeség az MKKSZ szerdai döntése, amely szerint 150 ezer euró (42 millió forint) felkészülési hozzájárulást kér a háromszoros olimpiai bajnok kajakosért, mivel Janics szerb állampolgár. (…) Már hétfőn értesíteni fogjuk a Nemzetközi és az Európai Kajak-kenu Szövetséget az esettel kapcsolatban. Nem látom annak lehetőségét, hogy az MKKSZ ellehetetlenítse azt, hogy Douchev-Janics Natasa 2013-tól szerb színekben evezzen.”

Kit érdekel, hogy ki honnan jön, hová megy? Csak van valami papiros, de tényleg, amiben le van írva, kit, milyen kötelezettség terhel. Vagy a profi sport nem így működik? Valamiről lemaradtunk?

Így mindenki csak szimplán hülyét csinál magából. Meg belőlünk. Már megint.

Ön mit tenne az ügyben? Engedje el Magyarország gálánsan? Engedje el Magyarország pénzért cserébe? Maga Janics is hibás az ügyben? Szavazni a Facebook oldalunkon lehet.

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat!

Az alapító Mark Zuckerberg örülhet, hiszen mintha felfelé kúsznának részvényei árfolyama, örülhetnek a felhasználók is – az a közel szerény egymilliárd –, hiszen napról napra többet oszthatnak meg magukról. De ez, ugyebár némi veszéllyel is jár.

Valaki elvből nem is regisztrál, a másik véglet meg becsekkol, minél több helyen, lássák, milyen fasza kis helyeken járt. Kezdte a bulit az Ankertben, majd folytatta az Akváriumban, visszatért az Ankertbe, továbblépett, némi bolyongás után a Mika Tivadarban kötött ki haverjaival, és bár a Corvintető már bezárt, a Doboz szélesre tárta kapuit. Azért nem mindenki előtt. Közben persze feltöltött néhány bulifotót, üres korsókról, hamvadó cigarettavégről és Szalai Éváról.

Igen, a közösségi háló megváltoztatta az emberi kommunikációt, a legtöbben az egész életüket felteszik a Facebookra. Milyen következményekkel jár az, ha az ember megosztja személyes információit másokkal? Akadnak olyanok, akik elveszítették emiatt az állásukat, tönkrement a házasságuk, vagy éppen börtönben végezték. Az HBO csütörtök este látható dokumentumfilmjében a felhasználók mellett a szakértők is elmondják véleményüket. Bizony.

Lájkoljál ezerrel.

Fotó: HBO

"A táti családírtó, a felakasztott juhász és újabb harcok a gyerekekért a mai Forró nyomon adásában!" Mit mondjuk, nagy a csábítás, hogy az RTL II-re kapcsoljunk ma este.

De a kis ajánló cizellája még, van bőven a tarsolyban. Hogy mit kínál a táti történet? "Egy elkényeztetett fiú, a család kicsi kincse volt az a fiatalember, aki Táton október 17-én, brutális kegyetlenséggel, macsétával és döngölő kalapáccsal megölte édesanyját és nagyanyját. A 21 éves fiatalember megbukott az érettségi vizsgán, de a pótérettségire nem ment el. A nyelvtanfolyamra kapott 80 ezer forintot másra költötte. A Forró nyomon stábja a tragikus események nyomába eredt, és végül megtalálta a gyilkos fiatalember édesapját, aki csak nekik nyilatkozott."

Aztán itt a traktoros ügy. "Egyetlen piros traktor. Azért kínozták majdnem halálra az alkalmi juhászt Solton. Ráadásul tévedésből. A 60 éves férfi egy ismerősének birkáira vigyázott, amikor három férfi megtámadta és felakasztotta, mert azt hitték, ő lopta el a traktorukat. De József szerencsére nem halt meg. A Forró nyomon riportere meglátogatta őt a kórházban, és egy fantomrajzoló segítségével képet készített az egyik feltételezett tettesről, aki még most is szabadlábon van. Nyomoztak, kérdezősködtek és ha őt nem is találták meg, egy másik férfit igen, aki szintén ott volt a kínzásnál."

Akinek van gyomra hozzá, tartson ma estte Máté Krisztával. Azért előtte döntsön le néhány felest.Tarantino a magyar valósághoz képest csak egy huncut kisgyerek.

Fotó: RTLII

Van egy sportoló, aki apait-anyait beleadott az elmúlt néhány évben, inkább évtizedben, hogy méltón képviselje Magyarországot nemzetközi megmérettetéseken. Janics Natasa három olimpiai aranyérmet nyert többek közt Magyarországnak, és most úgy döntött, hazamegy szülőhazájába, Szerbiába. És ütik, verik. Ütitek, veritek. Miért?

Amikor a dobogó tetején állt, mindenki könnyeivel küszködve tapsolt neki. Versenyeit a tévében nézve apukák, anyukák szóltak gyermekeiknek, gyertek, egy magyar versenyez, kajakozik, szurkoljunk együtt. Aztán a gyerekek egymásnak mesélték élményeiket az oviban, az iskolában. Aztán a szülők a munkahelyükön, bevásárlás közben, egy sör, egy pohár bor mellett, dagadó keblekkel örültek haveri körben vagy éppen barátnők közt. Janics Natasa Magyarországra jött, hogy itt szerezzen érmeket, itt győzzön, itt küzdjön. Most visszamenne.

„Ne gyűlöljetek!” – mondta múlt heti sajtótájékoztatóján. „Köszönöm mindenkinek, aki támogatott az elmúlt években. Az államnak, a minisztériumnak, a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek, Szeged városának és a klubomnak, a Démász-Szegednek. Kívánom, hogy a magyar sport a jövőben is eredményes és sikeres legyen! – fogalmazott. – A csapattársaimnak is köszönök mindent, elsősorban Kovács Katalinnak, vele értem el a legtöbb sikert. Köszönöm a szurkolóknak is, amikor padlón voltam, például a nyáron, Londonban, erőt adtak, és ezt soha nem fogom elfelejteni. Jó magyar sportolónak lenni, mert amikor ünnepelsz, nem vagy egyedül, hanem több millió ember ünnepel veled együtt.”

Szerdán délelőtt, mint arról az Index is beszámolt, a „Szerb Olimpiai Bizottság főtitkára mellett a szerb kajakszövetség elnöke is részt vett azon a találkozón, amelyet szerda délelőtt Szegeden tartottak, hogy megtárgyalják a háromszoros magyar olimpiai bajnok kajakozó, Janics Natasa ügyét. Magyar részről a MOB-ot Nagy Zsigmond képviselte, a hazai szövetséget Ábrahám Attila főtitkár, olimpiai bajnok.” Kivásárolni nem akarnak, edzői ajánlatot sem tettek Janics férjének, csak a „hazaszeretetre alapoznak”.

A tárgyalás jó hangulatban zajlott… Magyar Kajak-kenu Szövetség október végén dönt… Botka László szegedi polgármester csütörtökön találkozik Janiccsal, étterme visszavásárlásáról lesz szó…

Hogy most a férje kapott lehetőséget Szerbiában? Vagy nem? Étterem? Ki a lófaszt érdekel? Itt egy sportoló, egy nő, aki rengeteg küzdelem árán rengeteg dicsőséget hozott Magyarországnak és magának a sportágnak is.

Gyűlölni kell?

Fotó: mob.hu

Elhunyt a macsó, az igazi csibész, a magyar Elvis, a rock and roll egyik hazai helytartója.

Mint a Blikk írja, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, de nem akarta, hogy sajnálják, így titokban tartotta, hogy szervezetében már évek óta ott lappangott a gyilkos kór. „Pár hete tüdőembóliával vitték az intenzívre Komár Lászlót. Az énekes élete perceken múlt, ám akkor még sikerült megmenteni. Arra emlékszem, hogy elképesztő légszomjam támadt, aztán mint a farkas, úgy üvöltöttem a fájdalomtól. Iszonyatosan nyilallt a vállam, és itt balra a tüdőm fölött. Így szenvedtem végig a kórházba száguldást, de Kriszta tartotta bennem a lelket. A kórházból már kimaradtak a képek, mert az oxigénhiánytól többször is elvesztettem az eszméletem” – mondta a lapnak Komár László.

A Hir24.hu szerint az énekes gyászhírét először barátai tették közzé a legnagyobb közösségi portálon. Részvétét nyilvánították már a közösségi oldalakon „celeb barátai” is. Hogy korábban mennyire álltak mellette, nem tudjuk. De lehet, hogy nem is akarjuk tudni.

„Ha szeretsz – szereted a dalaimat – szereted a rock and rollt, ezt a fantasztikus vakcinát. A rock and roll életet menthet” – áll Komár László honlapján. Most nem mentett. De azért sok minden itt marad belőle.

Fotó: komarlaszlo.hu

Michael Flea Balzary 50 éve nyomja e földön, és kergeti őrületbe gitárjával és bohóckodásaival a rajongóit haverjait, utálóit.

Ausztráliban, Melbourne-ben született, négyévesen szülei elváltak, így anyjával, testvérével Amerikába költözött. Nevelőapja jazz muzsikus volt, gyakran gubbasztott mellette füstös kis kocsmákban. Már a suliban kilógott, nem diszkót hallgatott, mint a többiek, hanem inkább mondjuk Miles Davist. Aztán Jimi Hendrix-ért lelkesedett. Dobolt, tormbitált, játszott a Los Angeles Junior Philarmonic Orchestrában is.

Anthony Kiedisszel először 1977-ben találkozott. A Hillel Slovak, Jack Irons és Alain Johannes alapította Anthym együttes tagja lett, ám az együttműködés sok fellépést nem ért meg. 1983-ban jött létre Kiedis-szel, Slovakkal és Irons-szal, a Miraculously Majestic Masters of Mayhem, de nem sokkal később nevet változtattak: megszületett a Red Hot Chili Peppers. A többit, aki akarja tudja.

Nagy cimborája volt Kurt Cobainnek és River Phoenix-nek is. Flea néhány filmben is felűnt, így például a Vissza a jövőbe filmekben, felbukkant az Otthonom, Idaho, A nagy Lebowski, a Félelem és reszketés Las Vegasban című kultmoziban, illetve A Thornberry család című sorozat több mint nyolcvan epizódjában.

Happy Birthday, fucker!

Melyik volt a Chili legjobb albuma? Várjuk észrevételeiket!

Fotó: rhcp.com

Valahogy mintha sokan úgy lennének az újságírással, szerkesztéssel – pláne nagyszerű VV-sztárjaink és tehetségkutatók tehetségtelenjei -, hogy írni mindenki tud, rádióban, tévében beszélni is. Szóval akkor, ha valamilyen téren befuccsolnak, hát akkor újságírók, riporterek, műsorvezetők lesznek. Vagy legalább is szeretnének azok lenni. Hajrá.

Így van ezzel a Barátok köztből egy jó ideje kiírt Marenec Fruzsina, aki a népszerű, de híg fos sorozatban Harmathy Emmát, vagy kit alakította. Karrierje száguld tovább, hiszen smárolhatott Havas Henrikkel a Marslakókban, jelenleg pedig – mint az Origónak köszönhetően megtudhattuk - két kollégájával együtt vezeti a Warm Up - Napi sportajánló című műsort a SportKlubon. Ezzel még nem is lenne baj, de az interjúból kiderül, fingja nincs a sporthoz, de majd belejön. Ja. Egyébként a sportriporterkedés, műsorvezetés egy pláne külön kaszt az újságíró szakmán belül. Nodeszóval:

„Sajnos még mindig teljesen antitalentum vagyok, ami a sportokat illeti, de sokat kérdezek, és igyekszem felzárkózni. A Warm Up első adása előtt is felhívtam apukámat, hogy azonnal mondjon néhány dolgot a Chelsea-ről, amit aztán az utolsó betűig el is mondtam adásban. Hál' istennek, ez a műsor nem a tárgyi tudásról szól, hanem arról, hogy felhívjuk a figyelmet a csatorna más műsoraira.”

Mindehhez nehezen tudunk még oly sok mindent hozzáfűzni. Inkább valami férfiaknak szóló, este tizenegy után kezdődő műsorban kellene részt vennie Tildának, izé Emmának, bocs, Fruzsinának.  

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat!

A Twittermágus újra jelentkezett, ideje volt végre valamelyik médiaszemélyiséget is célba venni. S ha már lúd, legyen kövér, sőt, legyen inkább egy nő.

Deutsch Twitter Tamás jellemzése Bombera Krisztináról: „Bombera Krisztina a médiába ojtott Bárányos Zsolt, aki a teljes NBI és NBII-es mezőnyhöz leigazolt már, miközben egyre rosszabbul játszik.”

Kemény csávó ez a Tomi, nagy nőcsábász is. Hogy ez a szöveg mennyire jön be Bombera Krisztinának, nem tudjuk, de felmerül egy egyszerű kérdés bennünk: nem bunkóság eme  megnyilvánulás?

Szavazni a Facebook oldalunkon lehet.

Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat!

Nem, nem Koviról szól a dokumentumfilm, egyébként sem valószínű hogy túl sok dellára lehetett volna pályázni vele az egykori MMKÁ-nál. A német (milyen is lenne) doksi Stephen C. Apostolof karrierjét meséli el.

Stephen C. Apostolof, egykori politikai fogoly az egyik legnagyobb erotikus filmes volt az Egyesült Államokban. A film felidézi A. C. Stephen menekülését a kommunista Bulgáriából, és útját Hollywoodba, ahol valóra váltotta sajátos, erősen erotikus amerikai álmát. Amely álom után reggel lucskos a lepedő. Az 1960-70-es éveken át tartó filmes karrierje alatt tizenhét alacsony költségvetésű szexfilmet forgatott. Az egyik legismertebb talán Orgy of the Dead volt, a műfajban ezzel mutatkozott be, többször dolgozott Marsha Jordan és Rene Bond művésznőkkel.

Öröksége, mint az feltételezhetően a dokumentumfilmből is kiderül (bemutató: október 11, HBO 22.35), ma is él, a másodvonalbeli filmek egyik meghatározó alkotójaként tartják számon. Lesznek itten részletek műalkotásaiból, de megszólalnak a családtagjai és bizony a munkatársai is villantanak.

Fotó: HBO

Ma is érdemes volt felkelnünk, hiszen politikai tényező lett a Médiafika. De nagyon. Mire is gondolhatnánk, ha a Demokratikus Koalíció megosztotta Facebook oldalán a Gyurcsány lapátol - Így fikáztok ti című nagyszerű postunkat?

Esetleges későbbi megosztásokat is szívesen várunk egyéb pártok részéről. Ha gondolják, szívesen írunk több postok is bármilyen témában, természetesen mindenféle részlehajlás nélkül. Ebbéli igényüket kérjük jelezzék itt, vagy e-mail címünkön. A tárgy mezőbe kérjük írják be: Nokiás doboz.

A post felvetését egyébként - fotós szempontból - "Van, hogy a képaláírás többet számít, mint maga a kép" címmel továbbvitte Völgyi Attila blogja is. Érdemes azt is elolvasni.

Hiszen erről szól minden: kép és szó.