Augusztus 20-án a Puskás Ferenc Stadionban nagy állami ünnepségen köszöntötték londoni magyar olimpikonokat, az érmeseket, pontszerzőket. Az örömbe egy kis üröm vegyült, ugyanis felcsendült az Összetartozunk című Pomázi Zoltán, Vörös Andor, Hováth Attila szerzemény. De átírták, szétbarmolták az egészet. Más volt ugyanis a dal hangszerelése, de ami még ennél is durvább, a szöveget is átírták. Az egyik szerző, Horváth Attila igencsak kiborult, legalábbis Facebook-os bejegyzése szerint.
„Szerzőt, alkotót ennél nagyobb megtiszteltetés nemigen érhet. (Mármint hogy ilyen környezetben elhangzik szerzeménye.) Magam is így érezném, ha nem úgy történt volna, ahogy. Mert ami történt, az több síkon is - egyszerűen nem tudok megfelelőbb szót - gyalázat! Magát az előadást nem minősíteném... Abba se nagyon mennék bele, hogyan és miért úgy hangszerelték át a dalt - mert kis jóindulattal még ezt is tekinthetjük ízlés kérdésének. Azt viszont már az ízléstelenség kifejezés sem fedi pontosan, amit a dalszöveggel műveltek. Egész sorokat önkényesen kivettek belőle, helyükre beleírtak más, sokszor értelmetlen sorokat. Egyes mondatok értelmét nem pusztán megváltoztatták, hanem az eredeti jelentésüknek éppen az ellenkezőjére fordították.
Szoborgyalázásnak hívjuk, ha valaki bemocskol egy szobrot. Vandalizmusnak, ha valaki megrongál egy festményt. Ilyeneket vagy egy őrült tesz, vagy valakik nagyon is tudatosan így akarnak valamilyen üzenetet közvetíteni.
Arról most nem beszélek, hogy szándékosan és tudatosan páros lábbal taposnak szerzői jogokon - mert ez a dolog jogi része. Hogy az alkotók érdemelnek-e annyi minimális tiszteletet, hogy tudjanak róla, mi történik az alkotásukkal, az erkölcsi-emberi kérdés - illetve tisztességes helyeken nem is kérdés.
De maga az alkotás - legyen az bármi - az szent. Azt tessék békén hagyni úgy, ahogy az van, ahogy az alkotók megfestették, megformázták, megírták!
Még egyszer mondom, bárki is tette, gyalázat, ami történt. És a leghatározottabban, a lehető leghangosabban, a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt tiltakozom ellene!”
Hogy miért kellett átírni? És kinek a megrendelésére? És hogy ez talán már tényleg csak jogi kategória? Vagy kicsit több? A mű itt megtekinthető, a 32. perctől élvezhető. (Valami miatt nekünk nem sikerült beágyazni.) Tóth Gabi és Gáspár Laci előadásában.
Ha tetszett a cikk, tessék lájkolni a Facebook oldalunkat! És tessék szavazni a Médiafikára a Goldenblog versenyben!