A Médiatanács Pesty László Cigány út című dokumentumfilmje tárgyában több beadványt is vizsgált. A hatósági vizsgálat nem állapított meg jogsértést – írta szerdai bejegyzésében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja.

A Pesty Fekete doboz Cigány út című filmjét március 7-én adta le az m1, amelyet követően szép vita kerekedett, több civil szervezett és személy tiltakozott, miképpen az index.hu is megírta: „A riportfilm ugyanakkor az 1400 aláíró – köztük Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont vezetője, Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista, Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő, Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója – szerint egyoldalú tájékoztatást adott ezekről a kérdésekről, ezért alkalmas volt a romák elleni kirekesztésre és gyűlöletkeltésre.”

Az MTVA közleményt adott ki az adás után, mely szerint a mű „nagy vitákat váltott ki, az elismerő szavak mellett több olvasói levél hívta fel a közmédia figyelmét az alkotás nem elég árnyalt látásmódjára. Az MTVA vezetése mérlegelte a véleményeket, s a társadalmi érzékenységre való tekintettel az ismétléstől eltekint”. Tehát azért érezték, legalábbis éreztek valamit, hogy ez így nem teljesen okés. Vagy okés, csak egy kicsit túl merész volt a film?

A Médiatanács eképpen jellemezte a művet: „Pesty László dokumentumfilmje megpróbált szakítani a magyarországi cigányság problémáinak megszokott bemutatásával. A rendező a bevett távolságtartással szemben testközelből, a kisebbség tagjainak főszereplésével mutatta meg a cigányság integrációs gondjait. A tradicionális diskurzussal történő szakítás jele, hogy a mű gerincét Forgács István nagy port kavart cikke adta. A szerző célja, hogy tudatosan szakítson a cigányok helyzetéről folyó közbeszéd tabuival, mert bízik abban, hogy a problémák kibeszélése megváltoztathatja a kedvezőtlen beállítódásokat.” Ezzel kicsit az a bajunk, hogy elég szubjektív érvek, és mintha már-már maguk keresnének kifogást, miért is nem voltak helytállók a kirekesztésre, gyűlöletkeltésre utaló beadványok, azaz műsor miért nem volt jogsértő.

Hasonló mentegetőzésnek tűnik:

-„a látottak alapján kiderült, hogy nem volt cél a téma elfogult, egyoldalú bemutatása, hiszen azokat szólaltatta meg, akik leginkább érintettjei a kérdésnek”

-„műsor nem általánosított, nem bélyegzett meg egy teljes társadalmi csoportot, hanem annak egyes tagjairól nyilatkozott”

-„a műsorban szinte kizárólag roma származású embereket szólaltattak meg, akik jellemzően a pozitív mintákat képviselték”

-„műsor által bemutatott helyzet szerint a roma kisebbség tagjai számára is a békés társadalmi együttélés a cél”

A bejegyzés így zárul: „Nem vitás, hogy a műsor provokatív, vitára ingerlő volt, többek érzékenységét sérthette, és egy régóta vitatott közéleti-politikai kérdéssel foglalkozott, de a sajtószabadság joga elsősorban éppen az ehhez hasonló vélemények számára biztosít védelmet.”

Na, most akkor kinek volt igaza? Ennyi provokáció belefér? Vagy ez már gyűlöletkeltő? Dugjuk a fejünket a homokba – ahogyan cigány-kérdésben az elmúlt néhány évtizedben – vagy vitázzunk, beszélgessünk, provokáljunk? Ki akar, ki nem akar megoldást?