Nagyon örülök, hogy aránylag elég sokan vagyunk itt, többen, mint esetleg egy-egy előadáson – kezdte az Új Színház évadzáró testületi ülését Dörner György, a felvétel néhány napja youtube-ra is kikerült.

„Négy hónap telt el, néhány mondatban elmondom, nekünk milyen volt ez a néhány hónap. Igazából az azt megelőző indulatok embert próbálók és idegtépők voltak. Mikor már idejöttünk, akkor már mindent adtak nekünk.

Dörner évad-, illetve négyhónapzárója

A színpadon kívül olyanok vagyunk, mint a víziállat a szárazföldön. Amikor elkezdtünk próbálni az első darabot, a Földindulást, akkor már elindult egy felszabadultabb érzés a tartós gyomorgörcsből. Aztán amikor a második produkciót bemutattuk, akkor már, ez oldódott. Akkor viszont már mindenki a kimenő előadások miatt, a csökkenő előadás miatt aggódott. Volt is egy beszélgetésünk a műszakkal és a személyzettel. Amikor harmadik bemutató meglett, konszolidáltabb lett a világ körülöttünk. Most, amikor bezárjuk a 11-12. évadot, ami a mi részünkről a februártól az idáig tartó időszak lezárása, azt kell, hogy mondjam: hogy egyre ritkább, sőt teljesen feloldódtak ezek a gyomorgörcsök.

És elsősorban arra tudunk koncentrálni, ami valóban a dolgunk. Előadásokat létrehozni, megszülni és a lehető legjobbat előadni. És a nézőknek, ami nekünk az elsődleges szándékunk, az élményen túl, valami boldogságot is tudjunk adni. Az élményt meg tudja adni egy körhinta, egy óriáskerék vagy egy hullámvasút. Boldogságot adni, az a nehezebb út. Arra törekszünk, hogy aki beült hozzánk vagy beül majd hozzánk, nagyjából azt tudja érezni, amit mi érzünk. És rá is eszméljen arra, hogy ő is pontosan ugyanazt gondolja, csak nem tudja úgy megfogalmazni, mint ahogyan szembejön vele a színházban, a színpadról egy-egy színész szájából. Ez az a boldogság – amit mi, amikor elindultunk ide a színházba célul tűztünk ki magunknak –, hogy ezt a fajta boldogságot próbáljuk adni a nézőinknek, ami ebben a pillanatban talán hiánycikk.”

A felvétel feltöltője egy kis plusz infót is firkantott a kedves nézőknek. „Évadzáró testületi ülést tartottak a budapesti Új Színházban. Dörner György igazgató nem az egész évadot értékelte, hanem csak a társulat utolsó négy hónapját. E rövid idő alatt három bemutató volt az Új Színházban – Kodolányi János Földindulás, Páskándi Géza Vendégség, Pozsgai Zsolt A szűz és a szörny című darabját mutatták be.”

Volt aztán egy önfeledt party is...

Február elejével nevezték ki a politikai elhivatottságát az Echó Tévében rendre kifejtő Dörner Györgyöt az Új Színház élére, miután Márta Istvánnak lejárt a megbízatása. Előtte és utána hónapokon keresztül ment a csihi-puhi. Zsidóztak, náciztak, felvonultak, levonultak, van, aki elment, volt, aki jött. Volt, aki csak megélni szeretne, van, aki másból is meg tud. De nem mindenki.

Alázta egymást Dörner és Márta mindenféle fórumon, a Facebook-on is ment az üzengetés. Aztán a vihar kissé elült, Márta István bejegyzései is lassan elhaltak. Közben kiderült, azért ő sem marad meló nélkül: pécsi közgyűlés a Zsolnay Örökségkezelő ügyvezetőjének választotta. Azóta nagyjából csönd van, mindenkinek van helye. Legalábbis a fejeseknek. Az „alacsonyabb” pozícióban lévőkről kevesebbet tudni.

Most már mindenki mehet nyaralni. Mindenki megkapta a magáét. Mármint a fejesek.