Nem csak a Lila akác közben megy, ment a kavarás, olykor az eleink se tudták mindig, hogy éppen kivel készültek egy jó kis esti huncutkodásra. A kutatók is kicsit ledöbbentek.

A NatGeo Szex a kőkorszakban című, vasárnap este műsorra kerülő dokumentumfilmje „az Altaj hegységbe (hihi) viszi a nézőket, ahol egy távoli, sötét, de sok rejtély rejtő barlangban a modern, a neandervölgyi és a denisovai ember férfijai és asszonyai is megfordulhattak, ki tudja, mivel töltvén el a sötét szibériai éjszakákat”. Sejtelmes.

A dél-szibériai hegység egyik eldugott barlangjában egy kutatócsoport a közelmúltban egy apró csontdarabra bukkant. Később a Max Planck Intézet laboratóriumában elvégzett DNS-teszt alapján a tudósok legnagyobb megdöbbenésére kimutatták, hogy a több mint harmincezer éves ujjcsont-darabka gazdája se nem a modern, se nem a neandervölgyi emberek közé, hanem egy addig ismeretlen emberi alfajhoz tartozik. Az „új” ősembert a tudósok denisovai embernek keresztelték el, s megtalálását a neandervölgyi ember 1856-os felfedezése óta a paleoantropológia egyik legfontosabb eredményeként tartják számon.

A tudósok előtt álló következő kérdés tehát adott: Vajon a modern, a neandervölgyi és a denisovai ember találkozott-e? És ha igen, akkor keveredtek-e egymással (igen, dugtak-e), új, hibrid utódokat létrehozva? – teszi fel a kérdést a film. Azaz voltak jó kis „Tágra zárt szemek”-féle partyk? A NatGeo dokumentumfilmjében ezeket az izgalmas, provokatív kérdéseket igyekszik megválaszolni genetikai módszerekkel Dr. Svante Pääbo és kutatócsapata, valamint a különböző emberfajták közötti szexuális vonzalmakat kutató Viktor Deak, aki jelenleg egy 50 ezer évvel ezelőtt élt teoretikus – egy modern férfi és egy neandervölgyi nő alkotta – szerelmes pár szexuális egyesülésének és utódnemzésének tudományos rekonstruálásán dolgozik. Vannak még izgalmas szakmák.