Daniel Barber elsőfilmes rendező filmjében Michael Cane tér vissza, kapja elő a stukkert, leszámol a drogosokkal és a rosszfiúkkal. Mindezt teljes nyugalommal, reálisnak tűnő keretek közt, még a tolószékes Superman sem segít neki. Mától a mozikban.

Gátlások nélkül randalírozó bandák, hétköznapi embereket terrorizáló kamaszok, fegyverek, kábítószer, kilátástalanság. A rendőrség tehetetlen, akár napjaink híradásaiból is ismerősek lehetnek a címszavak. Az egykoron tengerészgyalogosként szolgáló Brown számára már érdektelen a külvilág, csendben sakkozva a kiskocsmában telnek napjai. Egy napon azonban elveszti idős barátját, úgy dönt, neki kell igazságot – ha még létezik ilyen – szolgáltatnia.

A lakótelepet uraló fiatalok nyomába ered, és kíméletlen harcba kezd. Michael Cane magányos, idős hős lehetne, de ebben az időkben, lakótelepi, lepusztult, már szinte apokaliptikus környezetben nehéz eldönteni, hogy hős vagy csupán egy kíméletlen bosszúálló, aki tettével visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Igazság nincs, úgy tűnik megoldás, a féktelen erőszakra sincs. Daniel Barber elsőfilmes 2009-ben bemutatott mozija nagy sikert aratott a szigetországban, több fesztiválon is díjazták, és jelölték elismerésekre.